Nem sajnáljuk a pénzt az egészséges életmódra

Manapság a fogyasztók a wellnesst sokkal szélesebb és kifinomultabb spektrumon értelmezik, amely nemcsak a sportot és az egészséges táplálkozást öleli fel, hanem az általános fizikai és mentális egészséget, valamint a megjelenést is. Amikor a McKinsey kutatói a wellness értelmezésére kérték a fogyasztókat, hat dimenziót lehetett beazonosítani: 

kifogástalan egészség, jó erőnlét, egészséges táplálkozás, kiváló sport- és kozmetikai termékek, minőségi alvás és mentális stresszoldás. 

A preferenciákban vannak azért eltérések, a japánok például a megjelenést helyezik előtérbe, a németek viszont inkább a fitneszt. Brazíliában és az Egyesült Államokban a válaszadókat leginkább a mindfulness, azaz a lelki terápiák, míg a kínaiakat és briteket a táplálkozás foglalkoztatja elsősorban. A wellness szerelmesei jellemzően magas jövedelműek, akik aktívan figyelik a márkákat a közösségi médiában, nyomon követik az új termékek bevezetését és nyitottak az innovációk iránt. Olyan brandeket részesítenek előnyben (és hajlandók is többet fizetni értük), amelyek környezeti szempontból fenntarthatók, emellett tiszta vagy természetes összetevőket tartalmaznak. Sokan közülük ártudatos fogyasztók, a vásárlás előtt alaposan összevetik a funkciókat és az előnyöket, hogy a legjobb ajánlatot kapják – írja a Figyelő.

A globális wellnesspiacot több mint 1500 milliárd dollárra becsülik az elemzők, évi 5-10 százalékos növekedéssel.

A fogyasztói érdeklődés és a vásárlóerő növekedése óriási lehetőségeket kínál a vállalatok számára, még új belépőként is. Előrejelzések szerint a wellnessre fordított kiadások a Covid-válság alatti stagnálást vagy csökkenést követően várhatóan ismét fellendülnek. Ugyanakkor a piac egyre zsúfoltabbá válik, ez pedig komoly stratégiai elhatározásokat igényel a vállalatoktól, dönteniük kell, hogy miben és hogyan versenyeznek a konkurenciával.

 A járvány előtti adatok erőteljes növekedési rátát jeleztek minden wellness-szektorban 2017 és 2019 között, szinte minden szegmens rekordértéket ért el. Ezekben az években a wellnessgazdaság éves szinten 6,6 százalékkal nőtt, ami lényegesen magasabb, mint a globális gazdasági növekedés (4 százalék).

Az iparág vezető elemző cége, a Global Wellness Institute (GWI) jelentése szerint az ázsiai csendes-óceáni térség volt az egyik leggyorsabban növekvő wellnesspiac 2017 és 2019 között (8,1 százalékkal), és a járvány alatt is ez zsugorodott a legkevésbé, 6,4 százalékkal. Viszont Észak-Amerika volt a rekorder, a leggyorsabban, 8,4 százalékkal növekvő wellnessrégió ugyanebben az időszakban, de a pandémia ezt a régiót erősen sújtotta, ami 13,4 százalékos visszaesést jelentett. Tavaly az ázsiai csendes-óceáni térség megelőzte Észak-Amerikát, ennek ellenére az egy főre jutó éves wellnessköltés továbbra is itt a legmagasabb, 3567 dollár, a második Európa 1236-tal.

A wellnessipart az első évben érzékenyen érintette a járvány, de az idén már nyitva maradhattak a létesítmények, így ha nem is teljes üzemben, de fogadhattak látogatókat.

A pandémia alatti „megvonás” és a felgyülemlő mentális feszültségek világszerte a korábbinál is vonzóbbá tették a fürdőket, spákat, wellnessintézeteket. Ahogy említettük, az elmúlt évtizedben a wellnessipar egy virágzó, sok milliárd dolláros piaccá nőtte ki magát, de iparági szakértők szerint még most is rengeteg lehetőség van a szektorban az új belépők számára, legyen szó termékekről vagy szolgáltatásokról. A 2022-es év wellnesstrendjei szerint a fürdőélmény már nem csupán a kényeztetésről szól; a gyógyfürdőknek ma már az elme, a test és a lélek gyógyító terápiáinak széles választékát kell kínálniuk. Jelenleg a gyógyfürdők, a wellnessüdülőhelyek zöme inkább az idősebb generációknak nyújt szolgáltatásokat, a fiatalabbak más jellegű ajánlatokkal lehet megszólítani.

A teljes cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában olvasható.