Kiosztották a hazai vállalatok által 2021 és 2025 között az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) ingyen felhasználható szén-dioxid-kvótákat. Az ETS célja az unió teljes kibocsátásának csökkentése, mégpedig úgy, hogy a kvóták vásárlására kötelezett karbonkibocsátó vállalatok évről évre drágábban jutnának hozzá az egységnyi kibocsátásért fizetendő jogosultsághoz, mert abból évről évre kevesebb állna rendelkezésre. Ingyenkvótából is egyre kevesebb lesz.
Bár a levegőszennyezéssel összefüggésben Magyarországon rendre az MVM Mátrai Erőmű kerül reflektorfénybe, a társaság szerepe a megszerzett ingyenkvóták száma alapján szerény, de az energiatermelő vállalatok általában is a középmezőnyben szerepelnek a több mint 170 cég között.
A 2021-es lista első két helyén egy-egy Mol-érdekeltség áll:
a százhalombattai Dunai Finomító (Dufi) 1029,8 ezer, a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia pedig 815,1 ezer kibocsátási egységet használhatott fel belső égésű motorok üzemanyagának és vegyipari termékek előállításához
– derült ki az innovációért és technológiáért felelős miniszter közleményeként megjelent táblázatból. A vegyipart képviselik a lista további éllovasai is, majd az építőipar következik. A Nitrogénműveknek 788,4 ezer egység jutott, a Lafarge Cement királyegyházai gyárának 518,7 ezer, a BorsodChem kazincbarcikai komplexumának 452,5 ezer, a Duna-Dráva Cement váci gyárának 446,1 ezer, a beremendinek pedig 386,3 ezer.
A tavalyi élmezőny azzal a hatalmas különbséggel tér el a 2020-astól, hogy eltűnt az éléről az éveken át listavezető ISD Dunaferr nagyolvasztója. A létesítmény 2020-ban még 1459,1 ezer kvótát kapott, ám most nem szerepel a neve a táblázatnak sem a 2021-es oszlopában, de még az azutáni évekében sem. A VG megkérdezte a tavaly gazdálkodási problémákkal szembesülő, hullámzóan, de inkább keveset termelő társaságot, miért nem kapott ingyenkvótát, de lapzártáig nem érkezett válasz.
Az érintett társaságok többsége ugyanannyi kibocsátási egységhez jut ingyen a 2025-ig tartó években, mint tavaly, csökkenés elsősorban energiatermelő vállalatok neve mellett található a táblázatban. Kevesebbel kell például beérnie a Veolia csoporthoz tartozó több erőműnek, egyes MVM-érdekeltségeknek, városi hőtermelőknek. Van azért iparvállalati példa is: a visontai Viresol Gabonafeldolgozó a 2020-as 40,3 ezer kvóta után 2025-ben csupán 27,7 ezerrel számolhat. Szomszédja, az említett MVM Mátrai Erőmű 2021-re 4,1 ezer, 2025-re már csak 3,7 ezer kvótát kapott, de 2026-ban vélhetőleg ennyire sem lesz szüksége, mert a tervek szerint akkor már működik az új gázblokkja, a lignitüzeműek pedig fokozatosan nyugdíjba vonulnak.
Az ETS-rendszer mindazonáltal elég gyéren hozza a tőle várt európai változásokat, ezért terítéken van a reformja. Amikor például lassul a gazdasági fejlődés, akkor esik a kvóta ára is, vagyis egyáltalán nem ösztönöz technológiaváltásra, hatékonyságjavításra. Most sem jobb, amikor – az ICE adatai szerint – a 82 eurót közelíti az egységára az egy évvel korábbi 60 euró után, mert gyors drágulása a cégeknél csak sokkot, költségnövekedést okoz, de időt nem adott a vállalatok alkalmazkodására. Reformot sürget az uniós kibocsátási célok tervezett szigorítása (Fit for 55) is. Az ETS megújítása fő vonalakban a kvótakínálat gyorsabb szűkítését, az EU-n kívülről érkező termékek karbonvámmal való sújtását és az ETS kiterjesztését foglalná magában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.