Az orosz-ukrán háború gazdasági és társadalmi hatásai ráébresztették a kormányokat és a vállalatokat arra, hogy változtatni kell az eddigi energiafelhasználási szokásokon. A Roland Berger német stratégiai tanácsadócég felmérése szerint 2021 januárja és 2022 márciusa között a nyersolaj ára több mint kétszeresére emelkedett, minden korábbi előrejelzést felülmúlva. Ugyanebben az időszakban Európában a gáz ára megtízszereződött. A fémek ára szintén meredeken nőtt, amit a fő termelő Oroszország kínálatával kapcsolatos aggályok hajtottak.
A magas nyersanyagárak okozta inflációs nyomás és a növekvő költségek mellett további aggodalmat okoz az ellátás biztonsága is.
„Számos nyugati és európai ország az orosz kőolaj-függőség megszüntetését és az energiaellátás diverzifikálását helyezi előtérbe. A folyamat egyes elemzők megfigyelései alapján ahhoz vezethet, hogy a gyors stabilitási cél bizonyos mértékig alááshatja az elmúlt évek szén-dioxid-mentesítési erőfeszítéseit” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A Roland Berger hosszabb távlatokban gondolkodna: a két cél valójában szinergikus, a szén-dioxid-mentesítés lehet a kulcsa az ellátás biztonságának és az energiafüggetlenségnek Európa és számos más OECD-ország számára. Amennyiben az Európai Unió teljesíti azt a célt, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezze, valamint 2050-re az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékkal csökkenti a CO2-kibocsátást, akkor eleve kevésbé függ majd az orosz olajtól és gáztól – tette hozzá.
A szakértők szerint több iparágat is jelentős mértékben érint majd az emelkedő energiaár, ugyanakkor a vállalatok számos intézkedést tehetnek hatékonyságuk megtartása, energiaköltségeik csökkentése és az üzemanyagellátás biztonságának kezelése érdekében. A Roland Berger az alábbi négy lépés végrehajtását javasolja.
A vállalatoknak először azonosítaniuk kell az ellátási lánc akadozásából eredő, a működésüket érintő potenciális energiabiztonsági kockázatokat. Fel kell mérniük a lehetséges geopolitikai bizonytalanságokat, és meg kell határozniuk, hogy mely üzleti egységeik a leginkább érzékenyek az energiaárak rövid- és középtávú ingadozására.
A következő lépés a vállalatok számára a nyersanyag importra vonatkozó esetleges szankciókkal kapcsolatos tervezés. A nagyobb vállalatoknak meg kell próbálniuk felhalmozni saját biztonsági készleteiket, míg a többi szereplőnek alaposan meg kell vizsgálnia a jövőbeli ellátási lánc megszakadásának lehetőségét, alternatívákat kell felkutatni.
A vállalatoknak érdemes összeállítaniuk rövid távú és könnyen megvalósítható, valamint hosszú távú intézkedésekről szóló listát, melyek csökkentik az energiafogyasztást a cégen belül.
Az energiaköltség csökkentésre vonatkozó tervek, egyedi lépések alapján meg kell határozni a vállalat azon szegmenseit, melyek a leginkább alkalmasak a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokra történő átállásra. Az iparági know-how alapján ki kell dolgozni a dekarbonizáció folyamatát. A hangsúlyt az ellátás kockázatmentesítésére és az energiafüggetlenségre kell helyezni.
A katonai konfliktusok és a geopolitikai zavarok következménye a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság, az energiaköltségek és az ellátásbiztonság ugyanakkor várhatóan a kormányok és a vállalatok napirendjén szerepel majd a következő hónapokban, években. A vállalatoknak fel kell tehát készülniük a váratlan eseményekre, ennek útja azonban nem az, hogy megpróbálják megjósolni a kiszámíthatatlant, hanem inkább az, hogy drasztikusan növelik az energiaflexibilitásukat és az agilitást az egész szervezeten belül. A kormányok számára a jó hír az, hogy az energiaellátás diverzifikálása és a szén-dioxid-mentesítés célkitűzése talán nem is olyan ellentmondásos, mint amilyennek elsőre tűnik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.