Meghökkentő összehasonlítás jelent meg a közösségi médiában a kiskereskedelmi árakról. A poszt a Tesco online áruházában szúrta ki, hogy a brit multi ugyanazt a tartós élelmiszert Magyarországon két és félszer drágábban kínálja a vásárlóknak, mint Szlovákiában.
Az összehasonlítás alapja a Tesco saját márkás durum száraztésztája. A szlovák és a magyar kiszerelés minden elemében megegyezik, kivéve egyet: az árában. Abban ugyanis brutálisan eltér.
Míg a szlovák Tesco polcain egy 500 grammos penne 99 eurócentbe, jelenlegi árfolyamon átszámítva 396 forintba kerül, addig a magyar Tescóban ugyanez 999 forint.
Az eltérés több mint 2,5-szeres. Adja magát a kínzó kérdés, hogy vajon miért.
A VG kereste a Tesco-Global Áruházak Zrt.-t, hogy magyarázatot kérjen az árak közötti különbségre. Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett hivatalos válasz. Azonban a kiskereskedelmi árképzésben jártas forrásunk egy háttérbeszélgetésben felhívta a figyelmet néhány szempontra, amelyek
ha nem is egészében, de legalább részben indokolhatják a szembetűnő eltérést.
Mindenekelőtt lényeges látni, hogy a bolti kiskereskedelmi gyakorlatban a saját márkás termékek árazása speciális terület. Ökölszabály szerint ezeknek a cikkeknek az árát úgy határozza meg a kereskedő, hogy az alatta maradjon az adott termékcsoport átlagos árszintjének.
Mivel a szlovák száraztésztapiac árszintje alacsonyabb a magyarénál, ez a körülmény alapvetően abba az irányba tolja az árképzést, hogy a saját márkás tescós tészta olcsóbb lesz, mint itthon.
A másik kézenfekvő tényező az euró-forint árfolyam változása.
A magyar deviza ugyan éppen másfél hónapos csúcson van, és a 400 forintos küszöb alá és benézett, de az elmúlt időszakban mégis jelentősen gyengült, ami ugyancsak negatívan hat az árképzésre. Mivel Szlovákiában euróban fizetnek, ez a hatás ott nem rakódik rá az árakra.
Érdemi eltérést okozhat még az áfa mértéke, ami fő szabály szerint Szlovákiában 20, Magyarországon 27 százalék. Ezek mellett figyelembe kell venni a kiskereskedelmi szektorra itthon kivetett ágazati adót és az extraprofitadót is, amelyek ellenpontozása érdekében a kiskereskedelem szereplői könnyen nyúlhatnak az egyes cikkek áremeléséhez.
Forrásunk végezetül megemlítette az élelmiszerárstopot is.
A kormány februártól vezetett be ármaximumot egyes alapvető élelmiszerekre, hogy mérsékelje a lakosságot sújtó inflációt. Az eddig is közkeletű vélekedés volt, hogy a láncok más termékeken érvényesítik a bevételi céljaikat. Könnyen lehet, hogy a majd ezerforintos száraztésztánál ez is közrejátszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.