Kína csütörtökön kereskedelmi és befektetési szankciókat rendelt el a Lockheed Martinnal és a Raytheonnal szemben. Ennek oka, hogy a két vállalat fegyvereket szállított Tajvannak.
A Kereskedelmi Minisztérium bejelentette, hogy
a Lockheed Martin és a Raytheon Technologies vállalat nem küldhet semmilyen árut Kínába, illetve új befektetéseket sem hajthat végre az országban.
A két cég felkerült a „megbízhatatlan entitások” listájára, ahol azok a cégek szerepelnek, amelyeknek a tevékenységét Kína korlátozta, mert veszélyeztethetik a nemzeti szuverenitást, biztonságot vagy a fejlesztési érdekeket – írta meg az AP.
Az nem világos, hogy a büntetések milyen hatással lesznek a két vállalatra. Az Egyesült Államok alapból is tiltotta a legtöbb, fegyverekkel kapcsolatos technológia értékesítését Kína felé. Néhány katonai vállalkozónak viszont polgári érdekeltségei vannak több kínai piacon, különösen a repülőiparban.
Hszi Csin-ping kínai elnök az utóbbi időben fokozta Tajvan megfélemlítésére tett kísérleteit azzal, hogy vadászgépeket és bombázókat vezényelt a tajvani légtérbe, illetve rakétákat lőtt a Tajvan körüli vizekbe.
India két év alatt megtriplázná a fegyverexportjátA jelenlegi 1,5 milliárd dollárról évi ötmilliárdra növelné India a hadiipari termékek kivitelét, miközben a hazai gyártást is megerősítené. |
Az Egyesült Államoknak nincs hivatalos kapcsolata Tajvannal, de kiterjedt kereskedelmi és informális együttműködések vannak a felek között. Washingtont a szövetségi törvény kötelezi rá, hogy gondoskodjon arról, hogy a sziget kormánya rendelkezzen a védekezéshez szükséges eszközökkel.
Az Egyesült Államok Tajvan fő katonai beszállítója.
A Raytheon Technologies részét képező Raytheon Missiles and Defense szeptemberben 412 millió dolláros szerződést írt alá a tajvani katonai radarok korszerűsítésére, az összeg része egy 1,1 milliárd dolláros amerikai fegyvereladási csomagnak. A Boeing Defense 355 millió dolláros szerződést kötött Harpoon rakéták szállítására.
A Lockheed Martin radarral, helikopterekkel és légi forgalmi irányítóberendezésekkel látta el a tajvani hadsereget. Ez elengedhetetlen a sziget vadászgépeinek és haditengerészeti fregattjainak fejlesztéséhez. Az amerikai vállalat Kína számára is értékesített légi forgalmi irányítóberendezéseket polgári repülőterek és helikopterparkok számára.
A Washington és Peking között az amerikai légtérbe jutott kínai léggömb miatt kialakult nézeteltérés közös rendezésére szólított fel csütörtökön a kínai külügyi szóvivő.
Vang Ven-pin ismét leszögezte, hogy
a léggömb civil légi eszköz volt, amerikai légtérbe jutása pedig váratlan és elszigetelt eset.
Az Egyesült Államok légvédelme február 4-én lőtte le a légterébe hatolt eszközt, melyet kémléggömbnek minősített. Az incidens után Peking azonnal bejelentette:
Egy eltévedt meteorológiai ballonról volt szó, valamint óva intette a Fehér Házat attól, hogy „túlreagálja” az ügyet.
Ezt követően az amerikai légierő további három ismeretlen eredetű légi eszközt semmisített meg az Egyesült Államok fölött.
A kínai külügyminisztérium hétfőn azt közölte, hogy az Egyesült Államok tavaly több mint tíz alkalommal küldött léggömböket az ország légterébe. Washington ezt az állítást cáfolja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.