A CBA is 20 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentést hajtott végre a trappista sajtoknál március 1-jétől – ezt a kiskereskedelmi lánc kommunikációs igazgatója közölte a Világgazdasággal. Fodor Attila elmondta, hogy ezeket a termékeket a vásárlók már az alacsonyabb árakon érhetik el a boltok polcain.
A kérdés azért vált aktuálissá, mert az Aldi Magyarország tegnap bejelentette: folytatja az alapvető élelmiszerek körében a tartós és jelentős árcsökkentést, így szerdától terméktől függően 20-23 százalékkal alacsonyabb áron kínálja öt gyártói, illetve saját márkás magyar beszerzésű trappista sajtját. A német hátterű hálózat egyébként 2021 óta kizárólag magyar trappista sajtot kínál.
Minek köszönhető, hogy az Aldi csökkentette az árakat?
Az Aldi közleményében azt írta, hogy az árcsökkentés annak tudható be, hogy alacsonyabb beszerzési árakat ért el. Fodor Attila rámutatott lapunknak, hogy a beszállítók árcsökkentése általános jelenség. „A CBA és a Príma hálózat a kedvezőbb beszerzési lehetőségből fakadó árelőnyt teljes egészében továbbadja a vásárlóknak” – húzta alá. Iparági forrásaink ennél is direktebben fogalmaztak arról, hogy mi áll ténylegesen a hátterében a mostani árcsökkentésnek.
Nem szimplán arról van szó, hogy a valóban brutális kiskereskedelmi árverseny miatt az Aldi lejjebb vitte a trappista árszintjét, hanem a beszállítók engedtek a beszállítási árakból. Vagyis annyi történt, hogy ezt az árcsökkenést nem tartotta magánál az Aldi, hanem átengedte a fogyasztóknak. Ezzel persze végeredményben valóban mérséklődtek a polci árak, ami különösen üdvözlendő a lassan másfél éve tartó drágulási folyamatot elnézve, de voltaképpen nem az történt, hogy az Aldi lemondott volna a maga hasznáról. Pusztán olcsóbban jut hozzá az adott termékekhez.
Azt is hozzátették, hogy főszabály szerint a beszállítói ár alá nem is árazhat a kereskedő, ezt tiltja a jogszabály. Az átadói ár alatti értékesítés ugyanis tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülne. Azt viszont papíron megtehetnék a boltok, hogy a beszállító által most náluk hagyott árkülönbözetet megtartják, csakhogy ebben az esetben éppen a késhegyre menő árverseny miatt árazódnának ki a piacról. Vagyis a kiskereskedelem szereplőinek tulajdonképpen nincs más lehetőségük, mint csökkenteni az áraikat.
Az is ide kívánkozik, hogy a gyártói márkás trappista sajt kilogrammonkénti ára 2021 október végén 2000 forint környékén alakult, addig ugyanez 2023 januárjára elérte az 5500 forintos szintet. A saját márkás trappista kilója éves bázison 2100 forintról a kétszeresére, 4200 forintos szintre drágult. Tehát bőven van miből csökkenteni az árakat.
Hogyan tört ki az árháború a magyar boltokban?
Az Aldi még február elején jelentette be, hogy a nemzetközi és a magyar tejpiaci helyzetnek köszönhetően 20 százalékkal csökkentette a legnépszerűbb vajtermékei árát. Rá egy napra a Lidl is hasonló lépést tett, ahogy a CBA és a Penny is. De a SPAR is csökkentette a náluk kapható vaj árát. A lépés egyértelműen annak szólt, hogy a kiskereskedelmi forgalom drámaian beszakadt: az áremelkedés kapcsán a vásárlók a lábukkal szavaztak, ez pedig az értékesítés volumenén egyértelműen meglátszott. Ez nagyon fontos eleme a folyamatnak, ugyanis ez az a helyzet sem a gyártói, sem a kereskedői oldalnak nem jó. A felek közötti konszenzus pedig meg is hozta a fogyasztói árak lefaragását, ezt látjuk most már második hónapja Magyarországon.
Hivatalosan is véget ért egy korszak: a lábukkal szavaztak a vásárlók a drágulásról, durván beszakadt a boltok forgalmaÉvek óta nem volt olyan a kiskereskedelemben, amiről a KSH most jelentett. De legalább a karácsony nem maradt el. |
