BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bige László
Pétfürdő, 2016. szeptember 22.Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég 140 milliárd forint értékű beruházásáról tartott tájékoztatón Pétfürdőn 2016. szeptember 22-én.MTI Fotó: Bodnár Boglárka Pétfürdő, 2016. szeptember 22.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég 140 milliárd forint értékű beruházásáról tartott tájékoztatón Pétfürdőn 2016. szeptember 22-én.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Bige László újra csúcsformában: a 11 milliárd forintos rekordbírságot sem kellett megfizetnie

Az egyik leggazdagabb magyarnak jó hete van. Először felmentették a vesztegetési ügyében, most pedig kiderült, hogy a másfél évvel ezelőtt a cégeire kiszabott büntetés alól is ki tudott bújni.

A mai napig nem fizette be a Nitrogénművek csoport a rá még 2021 októberében kiszabott több mint 11 milliárd forintnyi kartellbírságot – ez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Világgazdaságnak küldött tájékoztatásából derült ki. Mindez azt jelenti, hogy az egyik leggazdagabb magyar, Bige László érdekeltségébe tartozó vállalkozás másfél éve sikerrel ússza meg, hogy átutalja a magyar viszonylatban rekordösszegű büntetést. És ez jó darabig még biztosan így is marad. 

Bige László
Pétfürdő, 2016. szeptember 22.Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég 140 milliárd forint értékű beruházásáról tartott tájékoztatón Pétfürdőn 2016. szeptember 22-én.MTI Fotó: Bodnár Boglárka Pétfürdő, 2016. szeptember 22.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég 140 milliárd forint értékű beruházásáról tartott tájékoztatón Pétfürdőn 2016. szeptember 22-én.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Ahhoz képest, hogy tavaly még úgy tűnt, Bige László csillaga leáldozott – a GVH elmarasztalásán felül vesztegetéssel is vádolták –, a műtrágyakirály pozíciói mostanra határozottan javultak. A hét egyik fontos híre volt, hogy első fokon a vesztegetési ügyben felmentette a bíróság, és immár az is világos lett, hogy a tetemes bírság átutalását is megúszta, legalábbis egyelőre. Bige László tehát újra csúcsformát mutat.

Miért büntette meg a GVH Bige Lászlót?  

A GVH 2021 októberében jelentette be, hogy a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellt tárt fel, amely 2009 és 2016 között zajlott. Ennek lényege, hogy a műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árát, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb ellenértékekkel szembesülhettek. Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.

Az ügy 11 társaságot érintett, amelyből kettő (Agrimpex és az RWA) vétlennek bizonyult, így velük szemben a hatóság megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül kettő elismerte a jogsértést és együttműködött a GVH-val. Ezek egyike a KITE Zrt., amelynek a hatályos szabályok szerint elengedték a bírságot. A másik a Cargill, amelynek pedig csökkentették, de így is szűk kétmilliárdos befizetésre kötelezték. Végül nyolc társaság kapott bírságot, együttesen 14,1 milliárd forintot. A Hőgyészi Agrokémia Kft. és a Cargill Magyarország Kereskedelmi Kft. időben fizetett, a Nitrogénművek csoportot alkotó hat társaság azonban nem, és ez most már várhatóan hosszú időre biztosan így is marad.

A fél tucat cégével a kartellt tulajdonképpen megszervező Nitrogénművek Zrt.-t az egyik leggazdagabb magyar, Bige László műtrágyakirály érdekeltsége.

A gazdasági csoportot több mint 11 milliárd forintra szankcionálták. A Bige-cégek tagadják a versenyhatóság 250 oldalon keresztül sorolt megállapításait.

Miért nem kellett befizetnie Bige Lászlónak a 11 milliárdos bírságot?

Ezek a vállalkozások 2021 november végén keresetet nyújtottak be a határozattal szemben, tehát egy közigazgatási perrel kvázi megtámadták a GVH határozatát. Ezzel párhuzamosan pedig azonnali jogvédelem iránti kérelemmel fordultak a bírósághoz. Ennek kettős célja volt: egyrészt a bírságösszeg végrehajtása nem foganatosítható a kérelem elbírálásáig, másrészt ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, a halasztó hatály akár több évre, a jogerős döntésig is érvényben maradhat. Az eljáró Fővárosi Törvényszék 2021. december 21-én utasította el a beadványt és mondta ki, hogy a Nitrogénművek csoportnak át kell utalnia a műtrágyakartellben rá kiszabott bírságot. A vállalkozások ezt a végzést is megtámadták, és 2022. január 5-én fellebbezést terjesztettek elő. Másodfokon már a Kúria volt illetékes, amely 2022. április elején állapította meg jogerősen, hogy a cégcsoport halasztási kérelme semmis, és fizetnie kell, mivel nem igazolt, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne.

Ezzel úgy tűnt, véget ért a hosszúra nyúlt jogi huzavona, Bige Lászlóéknak haladéktalanul át kell utalnia a mintegy 11 milliárdos büntetést, valamint az eredeti, 2021. őszi fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely 300 milliós összeget tett ki 2022 áprilisáig. Csakhogy a milliárdos üzletember jogászai máshogy vélekedtek, és 2022 április 10-én ismét azonnali jogvédelmet kértek a bíróságtól a 11 milliárd forintos bírság GVH által elrendelt végrehajtásának felfüggesztésével egyetemben.

Milyen döntést hozott a bíróság Bige László büntetéséről?

A versenyhivatal most úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján eldőlt, hogy a Nitrogénművek csoport számára a bírság végrehajtását elhalasztották. 

Vagyis a cégcsoportnak nem kell befizetnie a bírságot a jelenleg folyamatban lévő, a kartelldöntéssel szembeni közigazgatási per végéig.

A GVH azt is elmondta, hogy a jogvédelmi kérelemnek azért adott helyt a bíróság, mert a Nitrogénművek valószínűsítette, hogy amennyiben befizetné a teljes bírságösszeget, az a működésének ellehetetlenülését eredményezné. Ugye ezt volt az az indok, amit a Kúria még 2022 tavaszán visszautasított.

2016.09.22. Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő. Fotó: Móricz-Sabján Simon 2016.09.22. Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő.
 Fotó: Móricz-Sabján Simon
A péti üzem (Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság)

A Nitrogénművek tavaly nyáron arról adott ki pénzügyi jelentést, hogy a 2020-as 3,5 milliárd forintos nyereséggel szemben 2021-et 11,4 milliárdos veszteséggel zárta. Ezt fejelhette volna meg további 11 milliárd forintnyi bírság. A pétfürdői műtrágyagyártó cégnél az értékesítés nettó árbevétele viszont rohamosan javult: egy év leforgása alatt 94,8 milliárd forintról 152,2 milliárdra nőtt. A nitrogénművek persze nem kis vállalkozás, hiszen az itthon felhasznált műtrágyának a 60 százaléka származik az üzemeiből, illetve a cégcsoport az európai piacon is meghatározó. A tevékenységére az orosz–ukrán háború nyomán elszálló energiaárak, különösen a földgázé hatott kedvezőtlenül, de mára úgy tűnik, kint vannak a gödörből. A cég kötvényeit újra veszik a befektetők, akik a mélyponton csak 65 százalékát adták meg a névértéknek, most már viszont ugyanez 82 százalék körül alakul.

Mikor dől el végleg, hogy kell-e fizetnie Bige Lászlónak?

Mindenesetre a GVH hangsúlyozta, hogy a bíróságnak a végrehajtás elhalasztásával kapcsolatos döntése nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Nitrogénműveknek a kartell megállapításával szembeni keresete megalapozott-e. Ezt a kérdést a bíróság a kartelldöntés miatt indított közigazgatási per lezárultakor ítéletben fogja eldönteni. Amennyiben a bíróság a GVH határozatát – amelyet a feltárt kartell több résztvevője nem vitatott – helybenhagyja, a cégcsoportnak be kell fizetnie a GVH versenytanácsa által kiszabott 11 milliárdos bírságot. 

Persze hogy erre mikor kerülhet sor, az merőben bizonytalan.

Ugyan a per folyik, a tárgyalása folyamatban van a Fővárosi Törvényszéken (már több tárgyalási napra is sor került, legutóbb március 21-én), az ítélethozatal várható idejét nem lehet megjósolni. A tapasztalatok szerint a versenyfelügyeleti határozatokkal szembeni tartalmi jogorvoslatok elbírálása hosszabb ideig is eltarthat. Mindezt a statisztika is alátámasztja: a 2010 és 2020 között lezárult kartellügyekben a bírósági felülvizsgálat – a rendkívüli jogorvoslatokkal együttesen – átlagosan 4 év 2 hónapig tartott. A Nitrogénművek ügyében eddig másfél év telt el.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.