Nem lenne alaptalan azt feltételezni, hogy a Disney erőforrásaival bármit el lehet érni: például egy újonnan indult, sikeres streamingplatformot. A soha el nem záródó pénzcsap viszont nem elég a potenciális előfizetők meggyőzéséhez, ez pedig hamar arcon csapta a cégóriást is, ugyanis bő egy évvel a Disney+ startja után már több mint 11 milliárd dolláros (közel 4000 milliárd forint) veszteséggel kellett szembenézniük. Ez pedig olyan pénzügyi és ideológiai útvesztőbe taszította a céget, melyből a mai napig nem jött ki teljesen.
A Disney 2019 végén indította el streamingszolgáltatását, ez volt Bob Iger utolsó nagy tette nyugdíjba vonulása (és későbbi hangos visszatérése) előtt. A vállalat vezetését az addig vidámparkrészlegért felelős Bob Chapek vette át, ő pedig ekkor jogosan gondolhatta, hogy elődje gyorsan felvirágzó ajándékot hagyott rá. Iger távozása viszont nem is lehetett volna ennél sorsszerűbb, ugyanis így nem neki kellett szembenéznie a Covid–19 következményeivel – írja a Forbes.
Kevés nagyvállalatot sújtott annyira a koronavírus-járvány, mint a Disney-t:
Mindez alól csak a Disney+ volt a kivétel, az egyetlen mentsvár. Legalábbis az lehetett volna.
2020-ban a vállalat több hónapig csak a Disney+-ra volt utalva, és ehhez túlságosan hozzá is szoktak.
A hazaküldött szakemberek tudtak otthonról dolgozni, a munka gyorsan haladt, bár többször is voltak panaszok a minőségre, de ez a Disney-t addig nem érdekelte, ameddig az új streamingplatform népszerűsége egyre csak nőtt. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy ez végül térdre fogja kényszeríteni a vállalatot. Az előfizetők száma messze meghaladta a Disney előrejelzéseit és pontosan ez részegítette meg a vezetőséget. Ennek következménye volt, hogy dollármilliárdokat költöttek exkluzív tartalmakra, melyek kizárólag a Disney+-on jelentek meg.
Amivel nem számoltak, hogy
mire a drága exkluzív tartalmak megjelentek, addigra a járvány visszahúzódott és újra nyitottak a mozitermek.
A mozitermek szerelmesei visszatértek a nagyvászon elé és elkezdtek csökkenni az előfizetések. A Disney részvényeinek árfolyama zuhanni kezdett, mindezért pedig a frissen megválasztott vezérigazgatót, Bob Chapeket okolták, aki le is mondott a vezetésről és visszaadta a gyeplőt Bob Igernek, aki rögtön vitába is keveredett a Trian Partners aktivista befektetőivel, köztük Nelson Peltz-cel, akik helyet szerettek volna a Disney igazgatótanácsában. Peltz-ék végül alulmaradtak a részvényesek szavazásán, köszönhetően Igerék lejáratókampányának.
Az elégedetlen részvényesek megnyugtatása érdekében a Disney-nek 7,5 milliárd (2700 milliárd forint) dollár mértékben kellett csökkentenie kiadásain, beleértve az általa megrendelt exkluzív streamingtartalmak nagy részét is. Ennek ellenére
a Disney+ több mint 11,4 milliárd dollárnyi veszteséget könyvelhetett el az indulása óta.
A Disney+ középpontjában lévő hiba viszont korábban keresendő, mint a platform indulása. Nem meglepő módon a Netflix is nagy szerepet játszik a történetben, ugyanis, amikor még bárki potom pénzért megvásárolhatta volna a céget, senki nem érdekelődött iránta, aztán megtörtént a csoda: forradalmasították a filmpiacot. Beindult az online filmek és sorozatok gyártása, a Disney pedig nem akarta kihagyni a lehetőséget és több Marvel-tartalmat is berendelt a Netflixtől (melyek ma már a Disney+-on érthetőek el).
Mások korábban rájöttek, hogy hosszú távon jobban járnak, ha kivonják tartalmaikat a Netflixről és saját streamingszolgáltatást indítanak, a Disney viszont még ennek közelében sem volt. Ekkor jelentették be a 21st Century Fox felvásárlását 71 milliárd dollárért (25,5 ezermilliárd forint), amivel csak bővült a tartalom, de nem volt hol megnézni.
Tehát a veszteség egyik korai oka az időzítés. Persze senki nem tudhatta előre, hogy 2020-ban egy egész világot érintő járvány fog pusztítani, az viszont tény volt, hogy
a Disney majdnem egy évtizeddel el volt maradva a Netflixtől.
A másik ok a váratlan fellendülés utáni hirtelen lejtő volt, mely a Fekete özvegy 2021-es megjelenésekor történt. A vállalat azt a népszerűtlen döntést hozta, hogy a film egyszerre fog megjelenni a mozikban és a Disney+-on is, mert még nem bíztak a mozitermekbe visszatérő nézők számában. Viszont, aki streamingen akarta megnézni a filmet, nem volt elég a havi előfizetés, hanem pluszban kellett 29,99 dollárt (szűk 11 ezer forintot) fizetnie. Ez azt eredményezte, hogy a film bevétele a második hétvégén 67 százalékkal csökkent. A cég nem számolt azzal, hogy egy Marvel-film ekkora bukást produkáljon.
Mindennek ellenére a Disney további jelentős kiadásokat fordított exkluzív streamingtartalmakra.
Az elképzelésük szerint a több tartalom több nézőt vonzott volna be, a számok viszont nem ezt mutatták. Minden elromlott, ami csak tudott: megnövekedtek az adók, kevesen tértek vissza a mozitermekbe, csökkentek az előfizetők. Ez az a mélység, amiből azóta is kifelé mászik a cég, kisebb-nagyobb sikerekkel. Ennek eredménye lehet, hogy a Disney új erőre kap Indiában, és mozgatja vezetőit, hogy a megfelelő emberek irányítsák a fontos részlegeket.
Viszont vannak biztos kapaszkodói a cégnek, mint például a Star Wars-tartalmak, melyekkel szinte minden évben számolhatnak a rajongók. A The Bad Batch (Rossz osztag) animációs sorozat jelenleg is fut, május 4-én érkezik a szintén animációs Tales of the Empire (Birodalmi históriák) és június 4-én fog kezdődni az új élő szereplős sorozat, Az akolitus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.