BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem szabad veszélyként tekinteni a mesterséges intelligenciára

A mesterséges intelligencia vonatkozásában sokat beszélünk arról, hogy miként fog hatni a munkahelyekre. Érdemesebb azonban nem veszélyként, hanem a digitális műveltség részeként tekinteni rá, aminek a fejlesztése nemcsak a vállalatok, de a dolgozók számára is fontos, hiszen ezzel tudják megőrizni helyüket a munkaerőpiacon – tanácsolja a K&H HR-vezetője.

A mesterséges intelligencia (MI) kapcsán sok szó esik arról, hogy milyen hatásai lesznek a munkaerőpiacra. Míg legtöbbször a munkahelyek elvesztését emelik ki, addig aktuálisabb kihívást jelent az, hogy a munkavállalók megfelelően képzettek legyenek a digitális technológiák használatára. Az IMF idei tanulmánya alapján ugyanis a fejlett gazdaságoknak és a magasan képzett munkavállalóknak is számottevő előnyt jelent majd a produktivitás és a jövedelmi szint növekedésében. A digitális műveltség – amely magában foglalja például a gépelést, az online kommunikációt, az adatbázisok kezelését, a kép- és dokumentumszerkesztők használatát, az online kutatásokat, az alapszintű programozói ismereteket és természetesen a mesterséges intelligencia alkalmazását is – nemcsak a cégek, de a munkavállalók számára is komoly értéket nyújt.

Digital,Chatbots,On,Smartphones,Access,Data,And,Information,In,Online, 
chatgpt, wikipedia, mesterséges intelligencia,
Fotó: Shutterstock

 

Nagyon fontos a rendszeres képzés

„Egy cég annyira fejlett digitálisan, amennyire a dolgozói értik és alkalmazni tudják ezeket a megoldásokat. Ha tehát a vállalatok a piaci környezet és a fogyasztói igények változásaira könnyen, gyorsan, dinamikusan akarnak reagálni, érdemes a kollégák IT-képzéséről is gondoskodni, legalább évente. Esetünkben munkatársaink éves szinten átlagosan kilenc napot töltenek képzéssel, aminek egy része a modern technológiákhoz kapcsolódó tudás megszerzésére irányul. Fontos számunkra, hogy lehetőséget biztosítsunk kollégáinknak arra, hogy piacképes, modern IT-tudással rendelkezzenek, ami hosszú távú biztonságot nyújt számukra a munkaerőpiacon, és biztosítja, hogy ne ütközzenek digitális üvegplafonba” – mondta el Medvey Leila, a K&H HR-igazgatója. Ráadásul – tette hozzá – 

a munkaerő bevonzása is egyszerűbb egy innovatív vállalatnál, különösen a fiatal korosztálynál, akik kifejezetten az innovatív, modern környezetet keresik, amikor céget választanak.

Uniós források is igényelhetők

A »digitális jogosítvány« ma már elengedhetetlen része a mindennapjainknak. Vagyis hogy a munkatársak informatikai tudásának fejlesztése mellett a napi munkavégzésbe is beépüljenek, alkalmazzuk a modern technológiákat. A lakossági ügyfélpontokban dolgozó kollégák például aktívan használják a mobilapplikációt és a táblagépet. Emellett rendszeresen kipróbáljuk az új eszközöket, így jelenleg is több új hatékonyságjavító, MI által is vezérelt eszközt tesztelünk a napi munkavégzésünk során

– hangsúlyozta a HR-vezető.

Ehhez külső és belső, személyesen vagy akár online lebonyolított képzést is alkalmazhatnak a cégek. Sőt, februártól munkaerő-fejlesztési támogatás is igényelhető hozzá az uniós forrású Ginop 3.2.1-21 projekt keretében, ráadásul a digitális képzések mellett az úgynevezett soft skillek fejlesztésére is kiterjed a támogatás. „A dolgozók képzésében a szakmai ismereteken túl egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan készségfejlesztő programok, amelyek a problémamegoldást, együttműködést, kommunikációt, projektvezetést erősítik. Sőt, e kettő, a szakmai és a készségfejlesztő tréningek ötvözetével egy komplett karrierterv állítható össze, amelyet a banki munkatársaknál is alkalmazunk” – emelte ki Medvey Leila.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.