Ismét rekordot döntött havi értékesítésében az új generációs autók világelső gyártója: a kínai BYD 373 083 tölthető hibridet (PHEV) és elektromos autót (BEV) adott el, ez 35,9 százalékos éves, és 8,8 százalékos havi bővülésnek felel meg. A Szegeden gigantikus autógyárat építő BYD sorozatban hatodik hónapja srófolja feljebb az eladásait éves összevetésben.
A statisztikán belül tovább erősödött a hibridek térnyerése, amíg ezekből 222 384-et, addig a hagyományos akkumulátoros autókból 148 470-et, míg haszonjárművekből – ide sorolva a Komáromban készülő elektromos buszokat is – 2229 darabot értékesítettek. (A cég üzletpolitikai szempontból 2022 márciusában felhagyott a belső égésű motorral szerelt autók gyártásával.)
A tölthető hibrideknél 73 százalékos az éves gyarapodás, ez jól tükrözi vissza a világtrendet, azaz a vegyes hajtás előretörését az elektromos kárára. Érdekesség, hogy Európában a tölthető hibridekkel szemben háromszoros a sima hibridek a fölénye az újautó-értékesítésben.
A BYD plig-in hibridjeinek választékában a május végén bemutatott DM (DualMode) 5.0-ás technológiával szerelt új modellek vitték a prímet, ezek közös jellemzője az igen nagy hatótáv: kedvező körülmények között akár kétezer kilométert is meg lehet tenni velük tankolás és töltés nélkül. Az egyes modellcsoportok eladásai a következőképpen alakultak:
A BYD beígért és megindított exportoffenzívája egyelőre inkább a külföldi gyártás megszervezésére hagyatkozik, mintsem a közvetlen értékesítésre, ezt jelzi, hogy augusztusban csak 31 451 autót adtak el exportpiacaikon, ami a teljes forgalomnak mindössze 8,4 százaléka.
Az első nyolc hónapban átlagosan elért 14 százalékhoz képest ez gyengülés, igaz az Európai Unió által júliustól bevezetett, 37,6 százalékig terjedő büntetővámok okozta bizonytalanság és drágulás miatt a kereslet láthatóan csökkent a kontinensünkön.
A BYD célja, hogy idővel a bevételeinek felét külföldről szerezze meg, a helyi gyártással pedig kivédje a kínai offenzívát ferde szemmel néző kormányok által alkalmazott vagy csak tervezett magas vámokat. Stella Li alelnök a minap megerősítette, hogy cége az 50 százalékos exportarány elérésére törekszik, ám céldátumot nem említett.
Szakértők szerint igencsak fel kellene gyorsulniuk ahhoz, hogy az évtized végére megközelítsék a célt, átlépni azonban várhatóan csak valamikor a harmincas évek elején tudják.
Mindenesetre az idénre kitűzött félmillió darabos külpiaci eladások időarányos teljesítésével jól áll a csoport, hiszen az első nyolc hónapban 301,4 ezer általuk gyártott villanyautó és hibrid kelt el külföldön. Az idei teljes értékesítési cél 3,6 millió személyautó és haszonjármű, ezt simán el fogják érni a tavalyi 3,03 millió után.
A kínai autóipar meghatározó társaságának nyolchavi összesített mérlege is ígéretes trendről árulkodik. Eddig a tavalyi mennyiséget 29,9 százalékkal lekörözve 2 328 449 autót értékesítettek, s épp a múlt hónapban haladták meg az egymilliós darabszámot a villanyautóknál. A hibridek és az elektromos autók egymás közti aránya 57-43 százalékos, és a különbség innentől még egy ideig csak nőni fog.
A BYD egyben az akkumulátorgyártásban is meghatározó tényező, augusztusban a CATL mögött a kínai piacon a második helyet elfoglaló vállalat 18,8 gigawattóra összteljesítményű energiatárolót értékesített, ez 35,3 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest.
Száguldó eladások, gigantikus profitNem fog sem a villanyautók iránti kereslet megtorpanása, sem a büntetővám a világelső kínai autógyártón: a BYD Ázsiára támaszkodva megduplázta profitját és több mint harmadával növelte forgalmát a második negyedévben. A BYD folytatja globális offenzíváját, gyártóbázisokat épít ki világszerte. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.