Az amerikaiaknak fontosabb az adóegyezmény, mint Magyarországnak

Bár az egyezmény mind a két országnak fontos, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államokból Magyarországra érkező befektetések volumene nagyságrendekkel nagyobb, mint fordítva.

Épp ezért, a jogbiztonság megteremtése miatt inkább érdeke az USA-beli társaságoknak, hogy legyen megállapodás, mint a magyaroknak

– hangzott el az EY podcastjában, amelyben Módos András és Sánta Miklós, a vállalat nemzetközi adózással foglalkozó partnerei beszélgettek.

Az Egyesült Államok július 8-án értesítette Magyarországot, hogy egyoldalúan felmondja a két állam között 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A megállapodás ténylegesen csak másfél év múlva szűnik meg, ám a történtek nem megszokottak a nemzetközi adózásban, éppen ezért az amerikai lépés üzenetértékű: az USA nyomást kíván gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne blokkolja a globális minimumadó európai uniós elfogadását.

Módos Andrásék közölték, az amerikai befektetők nagyon kedvező helyzetben vannak. A magyar belső szabályok alapján a kamat-, osztalék- és jogdíjkifizetéseken egyáltalán nincs forrásadó, fordított helyzetben – vagyis ha egy hazai cég az USA-ban ruház be – viszont 30 százalékot kellene fizetni az egyezmény hiányában. Most tehát hatalmas védettséget jelent a megállapodás, hiszen ezt az adót a jogdíj és a kamat esetén nulla százalékra csökkenti.

Ez jól mutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó megállapodásról van szó, ami ráadásul mindkét fél érdekeit szolgálja

– hangzott el a beszélgetésben, majd a szakértők megerősítették, hogy az amerikaiak egyértelműen politikai okokból léptek. Kiemelték, senkinek nem érdeke, hogy megvalósuljon az ex-lex állapot, a legfontosabb, hogy folytatólagosan, mindenféle szünet nélkül legyen egyezmény a két ország között. Mindenképpen el kell kerülni azt a helyzetet, hogy a régi már nem, az új még nem érvényes. Erre több lehetőség is van, például életben marad a jelenlegi egyezmény, a két állam elfogadja a korábban letárgyalt megállapodást vagy még időben születik egy teljesen új.

Az ügyet nehezíti, hogy ezek az egyeztetések nem haladnak gyorsan, a 2010-ben ratifikált egyezmény újratárgyalása 2000-ben kezdődött.

„Adózási oldalról talán nem lennének drasztikus következményei az ex-lex helyzetnek. Ami miatt viszont ez mindenképpen elkerülendő, hogy a nemzetközi jogban egy ilyen egyezmény komoly védettséget biztosít. Egy beruházásnál – például ha egy amerikai cég azon gondolkozik, hová helyezze ki az új gyártósorát – érzékelhető versenyhátrányt okoz, ha az adott ország nem, míg a régió egy másik állama kötött egyezményt" – mutattak rá, hozzátéve, Magyarország tőkevonzó képességének ez csak egy kis része a számtalan előny mellett, mint amilyen például az alacsony társasági adó.