Megugrott a hazai megújuló alapú áramtermelés az erős vasárnapi szél és a többórás napsütés idején. A napi csúcs 12 óra 15 percre esett a Mavir Zrt. adatai szerint, ekkor összesen 4169,39 megawattnyi kapacitás állt munkában, amiből a naperőművekre 447,66, a szélerőművekre 402,65 megawatt jutott. A kettő együtt a teljes pillanatnyi termelőkapacitás 20,39 százalékát tette ki.
Ha ehhez hozzászámoljuk a többi zöldforrás (folyóvizes vízerőmű, tározós vízerőmű, biomassza-erőmű, hulladékégető, egyéb megújuló) aktuális teljesítményét, akkor már 1000,45 megawattnál (egy fél paksi atomerőműnél), azaz 23,4 százalékos aránynál járunk.
Az adat kis szépséghibája, hogy nem minden megújuló alapú energiatermelés mentes a szén-dioxid-kibocsátástól: a biomassza, a biogáz és a hulladék égetése némi környezetszennyezéssel jár.
Viszont a vizsgált időpontban a 23,4 százalékosnál mégis mintegy háromszor nagyobb – 70,52 százalékos – volt a zöldáram-termelés súlya, figyelembe véve, hogy a Paksi Atomerőmű sem ereget szén-dioxidot. (A létesítmény négy blokkja vasárnap délben 1939,85 megawatt mellett működött, vagyis a megújulókkal együtt 2940,3 megawattot tett ki.)
Miközben a nap- és szélalapú áramtermelés nyilván máskor is megugrik hosszabb-rövidebb időre a vasárnapi eset mintájára, természetesen az is gyakori (az éjszakai szélcsendek idején), hogy mindkét technológia egyszerre hever parlagon.
A napi adatnál reálisabb képet adó éves statisztika szerint 2018-ban a bruttó hazai áramtermelés 11,7 százaléka származott megújuló forrásból, ezen belül a szélre 16,2, a napra pedig 16,5 százalék jutott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemrég közzétett, legfrissebb adatai szerint.
A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság keddi számában
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.