Az Oroszország ellen elrendelt uniós olajembargó rendre felveti a gázembargó lehetőségét is, ráadásul, miután fennáll annak a veszélye, hogy – ahogy az ukránok fogalmaztak – a Barátság olajvezetékkel „történhet valami”, felvetődik a kérdés: mennyire sérülékeny Magyarország szénhidrogén-ellátásának biztonsága?
Az orosz földgáz a feszült geopolitikai helyzet ellenére rendben érkezik, de egy esetleges szállítási zavar is jóval kisebb bajt okozna, mint akár egy évvel ezelőtt. A Magyarországot ellátó „fő gázcsap” ugyanis már nem Ukrajnában van, erről a tavaly ősszel kötött új magyar–orosz gázimportszerződés gondoskodott. Eszerint a lekötött évi 4,5 milliárd köbméter gázból 3,5 milliárd a Szerbián át kiépített új útvonalon, egymilliárd pedig kerülővel, Ausztrián át érkezik. Ukrajnán keresztül közvetlenül hazánkba nem érkezik az e szerződés szerinti energiahordozóból. Ettől még nem feltétlenül konganak üresen az Ukrajna felőli csövek, más szerződés alapján ugyanis folyhat rajtuk szállítás. Többnyire folyik is, mert keleti szomszédunk többek között a területén át Magyarországra küldött orosz gázt vásárolja vissza. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nem áll érdekében ezen útvonal elzárása.
Ha Ukrajna területén valamilyen okból mégis elzáródnának a gázcsapok, az közvetett módon érintene ugyan bennünket, ám ez esetben Szlovákia és Ausztria is orosz gáz nélkül maradna.
Bár Magyarország az Ausztria felőli HAG vezetéken csak az említett, kisebb mennyiséget kapja, a VG úgy tudja, hogy az utóbbi időben ez a cső nagy kihasználtsággal működik, vagyis fontos szerepe van a hazai ellátásban és a nyáron zajló betárolásban egyaránt. Az idén május végéig már körülbelül 1,8 milliárd köbméter gáz érkezett rajta, azaz majdnem kétszer annyi, mint amennyit az egész évre rögzít a hivatkozott szerződés. Igaz, a HAG gáz nem kizárólag a magyar–orosz megállapodásban rendelt szénhidrogént hozhatja. És mivel Ukrajna Szlovákia felől is vásárol orosz gázt, aligha lenne logikus elzárnia a Szlovákiába irányuló tranzitját.
A Gazprom Szerbia felől az idén eddig 1,6 milliárd köbméter gázt küldött Magyarországra, ezt a behozatalt az Ukrajnán keresztüli tranzit esetleges leállása végképp nem érintené. Az orosz eladó éppen azért épített egy hatalmas bypasst Ukrajna körül, hogy európai vevőit nyugati szomszédja kikerülésével is biztonsággal kiszolgálhassa. Ám ez a kerülőút sem kockázatmentes. Bulgária – amely a Török Áramlat meghosszabbításának, a Balkáni Áramlatnak az egyik tranzitországa – ugyanis visszautasította, hogy az általa euróban (vagy dollárban) fizetett vételár a Gazprombank közvetítésével átessen az orosz elnöki rendeletben rögzített „rubelesítésen”, ezért most nem kap orosz gázt. Hasonlóan járt több ország importőre is, legutóbb a dán Orsted Salg & Service és a német Shell Energy Europe. (Magyarország sok más ország mellett elfogadta az orosz feltételt.)
Bár Bulgária már szervezi az orosztól eltérő gázimportját, és a Novinite.com hírportál szerint éppen kedden kötött egy 25 éves azeri importmegállapodást, magyar és szerb szempontból korántsem érdektelen, hogy az azeri termék megjelenéséig az orosz gáz biztonsággal átjut-e Bulgárián. Ha elakadna, azt Szerbia és Magyarország bánná. Jó hír, hogy Szerbia gőzerővel dolgozik azon, hogy erősítse gázbiztonságát: miközben saját gáztárolója is van, mostantól Magyarországon is bespájzolhat 500 millió köbmétert. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Siniša Mali szerb pénzügyminiszter május 25-én állapodott meg.
Szijjártó Péter hat-nyolc évig tartó nagy beruházást jelentett beMagyarország kezdeményezi, hogy az Európai Tanács jövő heti ülésén ne is kerüljön a napirendi pontok közé az orosz olajembargóra vonatkozó brüsszeli javaslat. |
Ráadásul Szerbia a múlt héten kötött új orosz gázimport-megállapodást, amely a Balk Magazin szerint három évre szól, és változatlanul hagyja az eddig használt árképletet. Ez azt jelenti, hogy a gáztarifát az olajéhoz kötik, és nem veszik figyelembe a gáz piaci árát. A most lejáró szerződés szerit Szerbia ezer köbméterenként 270 dollárt fizetett, azaz a világpiaci ár töredékét – idézi Aleksandar Vučić szerb elnököt a lap. Piaci forrásokból azonban úgy tudjuk, hogy a hivatalosan közölt szerb árban nem szerepel a tranzit díja, ezért lehet kedvezőbb a tarifa. A RIA Novosztyi arról számol be, hogy Moldova júniusban ezer köbméterenként mintegy 880 dollárért kapja a gázt Oroszországtól, ami a Moldovagaz vezetője, Vadim Cseban bejelentése szerint 40 dollárral alacsonyabb ár a májusinál. Ennek ellenére a moldovai háztartási tarifa ebben a hónapban 22,6 százalékkal nő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.