Olajtüzeléssel is termelünk áramot, ha megszorulunk
Nem rendkívüli dolog, de nem is alapértelmezett része a hazai áramtermelésnek az olajüzemű erőművek működtetése, márpedig az elmúlt napokban ezek a létesítmények be-beszálltak a villamos energia előállításába.
Fotó: Erőművek Éjszakája / MEKH
Persze, olaj mindig kell, hiszen a gázüzemű erőművek is olajjal indulnak, ám a Mavir nyilvános adataiból úgy tűnik, hogy ennél többről is volt szó: be kellett vetni a kizárólag olajat használó tartalékkapacitásokat.
A teljes, országos termeléshez képest persze viszonylag kis mennyiségekről volt szó, ami azt is mutatja, hogy az olajtüzelésű erőművekre a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása miatt, nem pedig valamely extra igény kielégítésére lehetett szükség.
Sejthetők az okok is. Augusztus 6-án például azt követően kapott erőre az olajalapú áramtermelés, hogy aznap a terveknek megfelelően leállították a Paksi Atomerőmű I. blokkját fűtőelemcsere és karbantartás miatt, továbbá esett a lignit- és a gázalapú termelés is. Az nem következtethető ki a rendszerirányító diagramjából, hogy a paksi leállás miatt már eleve szükség volt-e az olajalapú áramra, vagy csak azért indították be a tartalék erőműveket, mert pótolni kellett a további, feltehetően piaci megfontolásból történt termeléscsökkenést is.
Az olcsóbb tartalék áram jöhet előbb
A Mavir adott sorrendben vonja be a tartalékkapacitásokat a rendszerbe. A sorrendet számos szempont mellett a tartalékkapacitás ára határozza meg. Viszont nem kell minden termeléscsökkenés esetén felfűteni a tartalék erőműveket, még akkor sem, ha a kiesés váratlan. Lehet ugyanis, hogy adott blokk éppen akkor áll le, amikor az áramkereslet amúgy is lejtőn van vagy eleve alacsonyan, illetve éppen felfuttatható a tartalékkapacitásoknál olcsóbban hozzáférhető import. Így például augusztus 12-én nem volt szükség az olajerőművekre, holott aznap már a második paksi blokknál is karbantartás indult, ami miatt az atomerőmű teljesítménye 2000 megawattos normál kapacitásának a fele alá esett. Viszont ezzel egy időben kicsit ráerősítettek a gázblokkok, és nőtt a behozatal.
Az azonban már sok volt a villamosenergia-rendszernek, hogy mindezek tetejébe augusztus 15-én üzemzavar miatt leállt a gönyűi erőmű egyik 433 megawattos turbinája is.
Aznap néhány órára be kellett indítani az olajalapú áramtermelést.
Ebben a hónapban a fentieken túl is voltak kisebb erőművi üzemzavarok – augusztus 14-én például egyszerre négy gépegység állt –, és további alkalmakkor is be kellett vetni az olajtüzelésű erőműveket.
Szerény, de fontos szerepe van az olajtüzelésnek
A hazai villamosenergia-rendszer 2020 végén hagyományos erőműveinek együttes beépített kapacitása 7713,7 megawattot tett ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összefoglalója szerint, ebből az olaj-, gázolajüzemű berendezésekre 4,24 százalék, vagyis 420 megawatt jutott. (Ez utóbbi sem kevés, tudva, hogy egy paksi blokk teljesítménye 500 megawatt.) Az áramtermelésnek azonban csak a 0,21 százalékát adta az olajszármazékok eltüzelése – körülbelül a felét az egy évvel korábbinak –, ami szintén azt mutatja, hogy a hazai olajtüzelésű létesítményeknek elsősorban tartalékszerepük van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.