A koronavírus-világjárvány megrendelés-visszaesést, alapanyaghiányt, magasan kiugró inflációt, majd az orosz–ukrán háború egy olyan energiahiányos környezetet hozott, amely már minden ágazatban éreztette a hatását.
Az Energiapiaci körkép a járműiparban című online konferencián az is elhangzott:
tavaly nem volt ritka eset, hogy háromszor többe került az energiaszerződések megkötése, de ma már a tízszeres, sőt a tizennégyszeres drágulás sem elképzelhetetlen.
„Az Európai Bizottság ársapkáról szóló bejelentése is óriási változást eredményezhet az energiaárban. Szerződések vannak aláírva, amelyeket így nehezen lehet majd érvényesíteni a piacon” – hangsúlyozta Nyirő József, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének (Majosz) elnöke, az online konferencia házigazdája. Hozzátette, hogy a szövetség célja elsősorban a válságban érintett tagvállatok képviselete és a cégek panaszainak eljuttatása a megfelelő döntéshozói szintekre. A konferencián Hirschler Judit, a Hirschler-Glas üvegipari cég ügyvezető igazgatója problémaként megfogalmazta, hogy ma már szinte lehetetlen kalkulálni a folyamatosan változó piaci árakkal.
Az üveget gázzal állítják elő, Orosházán a gyártást leállították, de egyébként Németországban és Spanyolországban is bezártak már üveggyárat
– mondta Hirschler Judit. Hozzátette, hogy a kormánynak célzottan, az energiaárakban kellene segítenie a vállalatokat, hogy ne veszítsék el a versenyképességüket.
Ausztriában 0,15 eurócent egy kilowattóra, itthon pedig közel egyeurós árakkal a cégek nem tudnak gazdaságosan termelni, és nem lesznek versenyképesek a világpiacon
– tette hozzá.
Szarka Angéla, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. osztályvezetője elmondta, hogy a kutatóintézetet számos cég keresi meg a hálózatok leállása miatt:
Egy autóipari beszállítónál feszültségtüskék miatt leállnak gyártósorok, szemklinikánál a mérőberendezés áll le mérés közben (…) folyamatosan azt láttuk, hogy energiapazarló módon használják a cégek a villamos energiát.
„Nem győztük hangsúlyozni, hogy 5-15 százalékot is meg lehet spórolni egy kis odafigyeléssel, bár jelenleg ez a szint is kevésnek bizonyul ahhoz, hogy átvészelhető legyen az energiaválság” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, öröm az ürömben, hogy végre eljött az idő: a cégeknek oda kell figyelniük a hatékonyabb működésre. „Azt kívánom mindannyiunknak, hogy tanuljunk meg energiatakarékosan élni, és aztán térjünk viasza a jól fejlődő, szép világunkba” – hangsúlyozta.
A konferencián az is elhangzott, hogy Ausztria, Svédország energiaközösség-szemlélete követendő példa lenne Magyarország számára is. Az említett országokban értéke lett a vezérelhető fogyasztásnak, vagyis annak a metódusnak, amikor a szolgáltató határozza meg az energiaszolgáltatás időpontját, és pénzügyileg is ösztönzi a fogyasztókat ennek elfogadására.
Az energiaközösség tagjai a megtermelt energia felhasználásáról közösen döntenek. Önkormányzatok, vállalkozások is létrehozhatnak ilyen közösségeket, de akár a lakosok is összefoghatnak, hogy az energiatermelésüket együtt intézhessék, és a tagoknak joguk van megtermelni, tárolni, használni, és ha szükséges, eladni az energiájukat.
„Meg kell nézni az Európában működő energiaközösségeket, ezeket végre meg kéne csinálni itthon is” – mondta Szarka Angéla, aki szerint az irányítható villamoshálózat működhet Magyarországon.
Bécsben kerületekként vannak energiaközösségek. Jól jár az, aki eladja, és jól jár az is, aki megveszi
– mondta a szakember. Ehhez csatlakozott Nyirő József is, aki szerint a cégeknek össze kellene fogniuk, hogy energetikai klasztereket hozzanak létre. A Majosz elnöke elmondta, hogy fontos a közös fellépés, példaként megemlítette a Magyar Akkumulátor Szövetséget és a Magyar Hidrogénszövetséget is, hangsúlyozva az együttműködést fontosságát: ennek következő állomása egy októberi konferencia lesz, amelyen részt vesz Palkovics László technológiai és ipari miniszter is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.