A lakosság többségét nem viselte meg a rezsiköltségek átalakulása
A magyar lakosság 70 százaléka érzi úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen háztartásának rezsiköltségei, ezen belül 30 százaléknyian semmiféle változást nem tapasztaltak – derül ki a Real-PR közvélemény-kutatásából.
A cég szerint ezek az eredmények részben annak is tulajdoníthatók, hogy a nagy többség tett valamit a háztartási energiafelhasználás mérséklése érdekében, a legtöbben úgy döntöttek, hogy a korábbiakhoz képest takarékosabban használják fel lakásukban az energiát, 83 százaléknyian nyilatkoztak így. Ennek köszönhetően a lakosság döntő többsége továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek.
A teljes lakosság 37 százalékának csak kismértékben emelkedtek a rezsiköltségei az előző hónapban a tavalyi évhez viszonyítva, további 30 százaléknyian nem tapasztaltak változást az energiaszámlákban, 3 százalék pedig csökkenést érzékelt,
így összesen 70 százalék azok aránya, akiknél nem nőtt számottevően a rezsire fordított kiadás.
Egynegyednyien (25 százalék) érzik úgy, hogy nagymértékben növekedtek az energiaszámláik,
5 százalék pedig nem nyilatkozott a kérdésben. Az adatok alapján a lakossági vélemény szerint a háztartások háromnegyede továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek, azaz az intézkedés joggal nevezhető időtállóan sikeresnek.
A fővárosi és a vidéki lakosság válaszainak megoszlása között nincs szignifikáns eltérés, vidéken is hasonló adatok jellemzők, a megyei jogú városokban, a kisebb városokban és a községekben egyaránt 69 százalék vélekedik úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségek.
Nagymértékű növekedést a községekben élők tapasztaltak a legnagyobb számban (28 százalék), a kisvárosokban 25 százalék, a megyei jogú városokban és a fővárosban pedig csak 22-23 százalék ez az arány.
A pártpreferenciák határozott összefüggést mutatnak a vizsgált kérdéssel,
a fideszesek közel négyötöde (78 százalék) érezte úgy, hogy nem növekedtek tavalyhoz képest a háztartási energia költségei, az ellenzéki szavazók körében kisebb ezek száma,
de még ebben a lakossági csoportban is eléri a kétharmadot. A baloldaliak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az energiaszámlák értékei nem emelkedtek sokat, tehát a kormánykritikus szavazók is nagy arányban jártak jól, s élvezhetik továbbra is a rezsicsökkentés előnyeit.
Legtöbben – 83 százaléknyian – úgy döntöttek, hogy az eddigiekhez képest takarékosabban használják a háztartási energiát, például alacsonyabb hőmérsékletre fűtik a lakásukat, vagy kevesebb áramot használnak, mint eddig. Minden második háztartásban (51 százalék) kezdtek el alternatív fűtési módot alkalmazni a gáz helyett, például fával, vagy a klímát fűtésre is használják.
A lakosság negyede (24 százalék) kezdett a lakását érintő energiahatékonysági fejlesztésbe, például napelemet, fűtésre alkalmas klímát, hőszivattyút, kondenzációs gázkazánt szereltek fel, az pedig jelentéktelen arányban, mindössze 3 százalékban fordult elő, hogy kisebb energiafelhasználású lakásba költöztek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.