Áramhiány fenyegeti a debreceni akkumulátorgyárat

A Debrecen közelében épülő akkumulátorgyár energiaigénye csak egy paksi blokknyi kapacitással elégíthető ki. A probléma az, hogy nemcsak nincs ekkora pluszkapacitás a hazai villamosenergia-rendszerben, hanem még importra is szorul az ország mintegy harmadrészben. Mivel a létesítmény 2024-ben tervezett átadásáig a Mavir Zrt. hálózatfejlesztési tervei szerint nem adnak át új hazai nagyerőművet, az akkumulátorgyár majdani áramkereskedője vagy eleve külföldről lesz kénytelen vásárolni, vagy mégis épül 2024-ig egy hazai erőmű, amiről még nem tudunk.

Nagy bizonytalanságokkal terhelt nagyfogyasztói csatlakozások

Tervében a Mavir is utal a „már ismert, de igen nagy bizonytalansággal terhelt, rendkívül magas teljesítményigényű nagyfogyasztói csatlakozásokra”, kiemelten Debrecen és Nyíregyháza térségében, és később is kitér rá, hogy „Debrecen térségében kiemelt ipari parki fejlesztés keretében jelentős méretű ipari fogyasztói igények megjelenése várható. A hálózati engedélyeshez benyújtott igénybejelentés alapján 2024 végéig 235 megavoltamper, míg 2026 év végéig összesen 740 megavoltamper teljesítményigény csatlakozása várható”. A rendszerirányító felsorolja, hogy ezekhez a csatlakozásokhoz milyen alállomás-bővítésre és -létesítésre, illetve távvezeték-építésre lesz szükség.

A gyár átadásáig az idő rövidsége és más okok miatt is csak gáztüzelésű nagyerőmű építhető meg, de egy ilyen beruházás erősítené az ország gázimporttól való függését, ami nem cél az adott geopolitikai helyzetben. 

Az utóbbi elképzelés tükröz bőven óvatosságot is, ugyanis amikor az MVM GTER 2020-ban megvásárolta a Tisza II.-t, még két, 500 megawattos blokk építéséről volt szó, mégpedig idei átadással. Most tehát csak egyről, az is három évvel később épülne meg. Kizárásos alapon mégis annak lehet esélye – de a Világgazdaságnak hangsúlyozottan nincs ilyen értesülése –, ha a debreceni akkumulátorgyár ellátása érdekében a mátrai vagy a tiszai projektet hoznák előre.

A Mavir hivatkozott dokumentumában az említetteken túl csak két másik új blokk szerepel, még későbbi átadással: az ötödik paksi atomblokk 2030-tól termelne, a hatodik 2031-től. Mindkettőt 1200 megawattosra (pontosabban 1180 megawattosra) tervezik. Igaz, a paksi blokkokról Lantos Csaba energiaügyi miniszter a napokban azt mondta a Vasárnapi Újság című rádióműsorban, hogy az átadásuk 2032-re várható.

Naperőmű több száz megawattnyi akkumulátorral? 

Nem ad kielégítő választ a gyár áramellátására az sem, hogy a CATL – mint közzétette – nagyban kíván támaszkodni a saját tulajdonú, illetve a magyar partnerekkel együttműködésben létesítendő naperőművekre. A probléma itt megint a mérettel van: hazai méretekben eddig példa nélküli kapacitású és területigényű naperőművekre lenne szükség, a hab pedig az a tortán, hogy ezekhez majdnem ugyanakkora kapacitású akkumulátorparkra is szükség lenne. (A hazai naperőművek átlagos kihasználtsága 16 százalékos.) Vagyis több száz megawattnyi áramtároló berendezésről lehet szó.

A hongkongi cég persze nyilván nem bízta a véletlenre magyarországi gyárának majdani áramellátását. Piaci találgatások szerint akár kaphatott is erre vonatkozó ígéretet, kötelezettségvállalást a beruházásról szóló megállapodás megkötésekor a magyar kormánytól. A probléma az, hogy a mostani árampiaci helyzet teljesen más, mint amikor a CATL megvetette a lábát Magyarországon.

A Contemporary Amperex Technology Hungary Kft.-t ugyanis bő egy hónappal az előtt jegyezték be a debreceni Lion Office Centerben lévő székhelyére, hogy Ukrajna Oroszország általi megtámadásának egyik következményeként hatalmas kérdőjelek jelentek meg Európa orosz gázzal való stabil ellátásával kapcsolatban. Ez még akkor is kockázatos minden gázerőmű működésére és az újak építésére nézve, ha a hazai ellátás folyamatosságát garantálják a magyar–orosz gázmegállapodások. 

A Világgazdaság cikke szólt jó előre

Hivatalos bejelentése szerint a CATL zöldben utazik, debreceni gyárát 2039-re karbonsemlegesnek ígéri. Energiaellátását elsősorban az említett naperőművekre alapozná, később publikált, de nyilvánosan már nem elérhető adatai alapján pedig gázmotorokat is bevetne a hőellátás biztosítására. Ám áramból elképesztő mennyiségre lesz szüksége a 7,34 milliárd euróból jövőre átadandó, évi 100 gigawattórányi akkumulátort előállító gyárkomplexumnak. Abból kiindulva, hogy a Samsung évi 30 gigawattóra kapacitású gödi akkumulátorgyára épp most vásárolna 1 terawattórányi áramot egyéves igényére, a Világgazdaság információi szerint, a CATL-nak évi 3,3 terawattórára lehet szüksége. Mivel a paksi atomerőmű évente nagyjából 16 terawattóra áramot ad, stimmel a cikkünk elején hivatkozott piaci becslés: a debreceni gyárnak majdnem egy paksi blokknyi áramra lehet szüksége.

Ráadásul nem csak a debreceni akkugyár van terítéken. A Világgazdaság már tavaly májusban ismertetett egy tanulmányt, amely szerint 

Emiatt 2030-ig összesen több mint 5000 milliárd forintnyi új beruházás lehet a villamosenergia-szektorban. A szakpolitikai elemzés azt is írja, hogy ha nem létesülnek új, hagyományos, folyamatosan termelő erőművek, akkor előállhat, hogy az üzemek áramigénye nem minden esetben lesz kielégíthető.

Természetesen döntéshozói szinten is tisztában vannak azzal, hogy javítani kell a debreceni térség áramellátását. Tavaly augusztusban például újabbal egészült ki az a tizenegy villamosenergia-ipari beruházás egy kormányhatározat szerint, amelyeket a debreceni Déli Gazdasági Övezetbe betelepülő gazdasági társaságok ellátására meg kell valósítani: az eredetileg 85,055 milliárd forintos beruházáscsomag teljes költsége ezzel 87,763 milliárd forintra nőtt. Néhány napja Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára új erőművek szükségességéról is beszélt az ATV-ben, igaz, részletek nem hangzottak el.

Abból kiindulva, hogy 2021-ben Magyarország bruttó áramfelhasználása 48,8 terawattóra volt, a becsült, 30 százalékos áramigény-növekmény 14,6 terawattórát tesz ki. Ez majdnem annyi, mint amennyit a 2000 megawattos paksi atomerőmű egy év alatt megtermel. Bár a mostani cikkünk szerint 2030-ig elkészülhet a két gázos és egy nukleáris blokk, ami 650+500+1200 megawattot jelent, ezekre egy ideig még nem támaszkodhat a tervek szerint 2024-től működő CATL-gyár.