Olajról földgázra vált Afrika, Európa gondjaira azonban ez aligha gyógyír
Sorra vonulnak ki, vagy állnak át cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) projektekre az olajipari óriásvállalatok Afrikában. A Wood Mackenzie energetikai tanácsadócég szerint ez oda vezet, hogy a földrész földgázkitermelése a 2030-as évek közepére a jelenlegi duplájára nőhet. A váltás egyébként segíthet részben orvosolni Afrika élelmezési problémáit, mivel az el nem égetett és exportra el nem adott földgáz maradékát fel lehet használni műtrágyagyártáshoz.
Az olajcégek kivonulása részben érthető: évtizedek óta sok a háborús konfliktus, és sok országban nagyüzemivé vált az olajlopás. A folyamat nem ma kezdődött, inkább csak felgyorsult: Afrika részesedése a globális olajtermelésből a 2010-es 12,3 százalékról 8,1 százalékra esett vissza 2021-re a BP Statistical Review of World Energy adatai szerint.
Tavaly az ExxonMobil hagyta ott a legkisebb jelentőségű Kőolaj-exportáló Országok Szervezete- (OPEC) tag Egyenlítői Guineát, a Chevron és a Shell pedig Nigériának mondott búcsút. (Nem is csoda, hogy az afrikai termelők már második egymást követő évben maradtak el az OPEC-kvóták teljesítésétől.) 2022-ben főleg a nyugat-afrikai nyersolajprojektek fuccsoltak be egymás után, az ExxonMobil például úgy hagyta ott az egyenlítői országot, hogy 2026-ig még volt kitermelési engedélye.
Az év végén már csak napi 15 ezer hordó volt az amerikai óriáscég ottani termelése, amivel párhuzamosan az ország olajpiaca is zsugorodott: az OPEC szerint 2021-ben napi 93 ezer hordót termeltek, míg 2012-ben még 300 ezer hordónyi olaj volt a jellemző.
Az Exxon otthagyta Nigériát is, és vele tartott a Chevron és a Shell is,
pedig ez az ország a kontinens legaktívabb nyersolaj-kitermelője, azonban a Niger folyó deltáján garázdálkodó bandák olyan szinten álltak rá a vezetékek lecsapolására, hogy az már a befektetett tőke megtérülését veszélyezteti: becslések szerint Nigéria tavaly több mint 3 milliárd dollárt bukott a vezetékek megcsapolásán. Nigéria olajtermelése tavaly 32 éves mélypontra zuhant, napi egymillió hordónyi mennyiség alá, pedig a rá jutó OPEC-kvóta 1,8 millió hordónyi olaj kibányászása lenne. Nem úszta meg az exitsorozatot Angola sem, holott az ottani olajszektort a tenyerén hordozza Joao Lourenco elnök, tavaly mégis búcsút intett nekik a TotalEnergies. Szinte már csak Algéria és Líbia maradt vonzó az olajszektor szereplői előtt, a két országban nem is vesztett lendületet a külföldi tőkebeáramlás a részükről.
A Wood Mackenzie Afrikáért felelős kutatási igazgatója – Gail Anderson – szerint a döntésekhez nincs köze a Covid-járványnak, az olajcégek már korábban határozhattak: egyszerűen válogatósabbak lettek, ahol bizonytalanabb a megtérülés, onnan gondolkodás nélkül elköszönnek. Azok a beruházások, amelyeket Afrika elveszít, jórészt az Egyesült Államokban, Kanadában, Guyanában és Brazíliában valósulnak meg, az afrikai OPEC-tagoknak pedig idén még inkább teperniük kell, ha teljesíteni akarják a rájuk eső kvótát. Sokan az érintett afrikai kormányokat hibáztatják, elég csak a termelési engedélyek hosszan tartó kiadására gondolni.
Carole Nakhle, a Crystol Energy vezérigazgatója szerint is
ingoványos terület befektetői szemmel a fekete kontinens: gyakran változik a politikai széljárás, s vele együtt a szabályozói környezet,
ideértve például az adózási szabályokat; könnyen elszállhatnak az olajcégek költségei, a megtérülés pedig nehezen tervezhető. Egyébként furcsa, hogy a folyamat akkor gyorsul fel, amikor az olajár jellemzően inkább magas, Európában pedig nő a kereslet az orosz olaj pótlására. Ráadásul a nyers olaj Afrikában is simán eladható lenne, például az erőművek részére (600 millió ember még mindig nem fér hozzá a villamos energiához).
Azonban az, hogy Afrika továbbra is tényező legyen a globális energiaellátási mixben, nincs veszélyben, az olajtermelés helyét idővel majd a cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítése veheti át. Több félbehagyott gázprojekt újra megnyílhat, ez a sztori pedig ismét fellendítheti a küföldi működőtőke-beáramlást. A TotalEnergies és az ExxonMobile máris Mozambikban helyezkedik, két hatalmas LNG-létesítményük vár engedélyeztetésre, az olasz Eni pedig már novemberben belevághatott az üzletbe, az ország úszó LNG-termináljából (Coral South) akkor futott ki az első szállítmányuk.
A Shell és az Equinor egy 30 milliárd dolláros LNG-exportterminál építését tervezi közösen Tanzániában. Szenegálban és Mauritániában – ahol szintén hatalmas gázlelőhelyek találhatók – nézelődik a BP, de több célország is az olaj- és gázcégek látókörébe került: Nigéria, Angola, Kongó és a Kongói Demokratikus Köztársaság gázmezői mind befektetőkre várnak.
Felpörögtek a kutatások más országokban is, óriási olaj- és gázmezőkre leltek például nemrég Namíbiában. Anderson szerint mindezek majd oda vezetnek, hogy
idén összesen 22 milliárd dollár upstream befektetés áramlik a szubszaharai országokba, a tavalyi 18 milliárd után.
Maradtak azért kockázatok bőven, intő példa Mozambik, ahol iszlamista fegyveresek évek óta fosztogatnak a gázlelőhelyekben gazdag Cabo Delgado régióban. Amíg ez így marad, aligha indulnak új beruházások, és emiatt valószínűleg a kevesebb kockázattal járó úszó LNG-projektekből valósulhat meg több a közeljövőben.
A kontinens LNG-szállítási piaca most évi 40-50 millió tonna, de tíz év múlva már 100 millió tonna van kilátásban. A legbiztonságosabb két ország Algéria és Egyiptom, ott viszont erős a belső kereslet, a kiviteli lehetőségek korlátozottabbak, így nagy kérdés marad, hogy Európa gázbeszerzési gondjait mennyiben oldhatja meg Afrika – rövid távon még aligha. Ugyan 2010 és 2020 közt a globálisan felfedezett új gázmezők 40 százaléka afrikai volt, de egyelőre csak a töredékén tudták felszínre hozni az energiahordozót. Természetesen dörzsöli kezét Kína és India is, egyre kevésbé tűnik őrült ötletnek, hogy ázsiai országok adjanak el afrikai gázt Európának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.