Bár a vonatkozó kormányrendelet szerint 2024. január 1-jétől minden új háztartási méretű kiserőmű (HMKE) rácsatlakozhat az országos villamosenergia-hálózatra, az érintett körülbelül 153 ezer úgynevezett kommunális áramkörből 11,2 ezerben – ez nagyjából 7 százalék – akkortól is indokolt lesz fenntartani a HMKE-k csatlakozási tilalmát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint. Ám talán mégsem ilyen rossz a helyzet.
A hivatal megállapítása ugyanis az áramszállítók (elosztói engedélyesek) 2023. júliusi adatszolgáltatásán alapult, azóta pedig nemcsak az eltelt néhány hónap miatt történhetett előrelépés, hanem amiatt is, hogy azt a MEKH maga is sürgette. Mint Szolnoki Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke felhívta a Világgazdaság figyelmét, a hivatal kezdeményezte, és közzé is tette, hogy
az elosztói engedélyesek mielőbb azonosítsák és vizsgáljanak meg olyan további lehetőségeket, amelyek segíthetik a zárolások minél gyorsabb feloldását.
Önmagában ugyanis a hálózatfejlesztéssel csak hosszú évek alatt és jelentős beruházási költség mellett lehet kezelni a már kialakult problémákat.
Arról, hogy a július végi állapot szerint milyen hálózatfejlesztési és más beruházások voltak terítéken, továbbá, hogy mely szolgáltatók területén mekkorák az elmaradások, a Világgazdaság a napokban beszámolt. E cikkben szerepelt az is, hogy milyen ütemben oldható fel a 2024. január 1-jén is zárolva maradó áramkörök zárolása. (Több mint a fele csak 2027-től.) Szolnoki Ádám viszont azt feltételezi, hogy az elosztói engedélyesek a MEKH kezdeményezésére reagálva felgyorsították az intézkedéseiket, és valóban teljes lesz a nyitás. E várakozását erősíti, hogy nem módosult a teljes nyitást előíró kormányrendelet, bár ettől néhány százaléknyi „türelmi idő” elvben beleférhet.
Rendre érkeznek a hírek az elosztótársaságok fejlesztéseiről, amelyek országszerte további napelemek, naperőművek hálózati csatlakozását is lehetővé teszik. A maga részéről a kormány is besegít, egy március végi döntésével például 120 milliárd forintot különített el a hálózatok rugalmasságát segítő áramtárolók telepítésére. Eközben az országos villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Mavir Zrt. „eggyel magasabb” szinten, az ipari méretű naperőművek hálózatra engedésén dolgozik. Mint a februárban frissített fejlesztési tervéből kiderült, a következő négy évben több mint 400 milliárd forintot fordít olyan korszerűsítésre és kapacitásbővítésre, amelyek révén a hálózata lépést tarthat egyebek mellett az erőteljes naperőmű-építési hullámmal is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.