A horvátok befűtenek saját maguknak, és ezzel a Mol is jól járhat

Jelentős geotermikus potenciállal rendelkezik hazánkhoz hasonlóan Horvátország is: a föld alatti erőforrásokat eddig viszont leginkább a turizmusban és az egészségügyben tudta déli szomszédunk kihasználni és kamatoztatni. Ez viszont hamarosan megváltozhat, mert az adriai ország a jövőben termálvízzel fűtené a nagyvárosait.

A horvát kormány 30 millió eurót különített el a jövő évi költségvetéséből termálkutak fúrására. A tervek szerint a tavasszal meginduló munkálatokkal olyan forrásokat nyitnának, melyek képesek forró vízzel ellátni a közeli nagyvárosokat. Az első furatok a kelet-horvátországi Eszék és a főváros melletti Nagygorica (Velika Gorica) közelében lesznek, ezeken a helyeken ugyanis ideálisak a körülmények. 

Ebben az üzletben is szerepet kaphat a Mol-leány

Eszék közvetlen közelében található ugyanis Európa legmelegebb, 95 fokos termálforrása, amit jelenleg a bizovaci gyógyfürdő használ. A szakemberek azt remélik, hogy egy 2000 méter mély fúrással sikerül egy új, hasonlóan meleg, de bő vizűbb forrást találniuk, amit rákapcsolnának a város 12 ezer háztartást ellátó távhőhálózatára kiváltva ezzel 130 megawattnyi kapacitást. Hasonló a helyzet Nagygoricán is, ott viszont csupán 50 fokos vízzel számolnak, amit 6 ezer lakásba juttathatnak el. Az energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a fúrásokat várhatóan a Mol csoporthoz tartozó INA  szakemberei végezhetik majd el. 

Ha a két próbálkozás sikerrel jár, akkor a horvátok a következő évtizedekben fokozatosan az egész országban átalakítanák a távhőrendszert. A föld mélyéből előtörő meleg víz azonban rengeteg ásványi anyagot, főként ként és sót tartalmaz, ami hosszú távon problémákat okozhat a lágyabb vizekre tervezett, mára elöregedő távhőhálózatban. A kicsapódó anyagok felgyorsíthatják a csövek korrodálódását és dugulásokat is okozhatnak. 

Éppen ezért a termálvizet mindenképp finomítani kell mielőtt a szivattyúkon keresztül a lakásokba irányítanák. Ez pedig növelheti a kezdeti költségeket. Az illetékes tárcavezető szerint viszont hosszú távon így is megéri a beruházás, hiszen Horvátország területe alatt akkora termálpotenciál van, amivel az egész országot be lehetne fűteni, ezzel pedig jelentősen csökkenne az energiafüggőségük.

Van, ahol már használják

Egy korábbi próbaprojektnek köszönhetően Zágráb egyes középületeiben már évek óta termálvízzel fűtenek. A fővárosban talált víz viszont csak 35 fokos, ezért további melegítést igényel. Ennek ellenére 1,7 megawattos teljesítményével képest a Testnevelési Egyetem kampuszát, egy sportcsarnok és egy kórházat is meleggel ellátni. De az országban a legtöbb termálvizet Magyarországhoz hasonlóan a gyógyfürdőkben használják.