késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Atomenergia: hatalmas lökést kapott a klímakonferencián a világ uránipara
Az atomenergetika jövője jelentős mértékben függ az uránpiaci helyzettől, különösen azután, hogy a dubaji klímacsúcson 22 ország nyilatkozatot fogadott el arról, hogy 2050-ig háromszorosára kell növelni a globális atomerőművi kapacitást. Ezek után különösen figyelemreméltó az amerikai kongresszusi döntés az orosz urán behozatali tilalmáról – írja a blogján Hárfás Zsolt mérnök, atomenergia-ipari szakértő.
Fotó: Szlava Koroljev
A törvénytervezet egyik kitétele szerint az Egyesült Államok energetikai minisztériuma felmentést adhat az orosz uránimport tilalma alól, ha nem áll rendelkezésre más forrás. „Nos, a politika sok mindent felülírhat, ám ez a kitétel az uránpiac rögvalóságát tükrözi, amelyben ma vezető szerepet játszik Oroszország” – írja a szakértő.
Lejtőre került a bányászat
A Nukleáris Világszövetség adatai szerint egy évtized alatt (2013 és 2022 között) 17 százalékkal esett az urán piaca, amely a japán fukusimai atomerőműben történt nukleáris baleset után túltelítődött. A tonnánkénti árak 2020–2021-ig a jelenlegi 80 dollárnak legfeljebb az egyharmadát tették ki. A termelők a túlélésért küzdöttek, nem tudtak beruházni, nem nyitottak új bányákat, de az előzőleg nyíltak sem működnek teljes kapacitással.
Így azután nagyrészt felhasználták a korábban felhalmozott készleteket, a magas globális infláció is sújtotta a bányászatot és a feldolgozó vállalatokat, ezért számos bánya végleg bezárt, és a következő években pedig még több húzza le a rolót. Az új lelőhelyeken viszont időigényes a termelés felfuttatása, hiszen a bányák és infrastruktúrájuk nem épül meg egyik napról a másikra.
Ha nem az USA-ba, akkor majd más, éhes piacra megy az orosz urán
A globális urántermelés szempontjából stratégiai jelentőségű Kazahsztán, amely az elmúlt évtizedben szinten tartotta a termelését, és amely a 43 százalékosra nőtt globális uránpiaci részarányával abszolút világelsővé vált. Eközben az Egyesült Államoknak elenyésző, 0,15 százalékos az uránbányászat globális súlya. Az ország termelése az elmúlt évtizedben a huszada alá esett. Az USA emiatt szinte 100 százalékban importra szorul. A dúsítottután-import 50 százaléka nem túl meglepő módon Oroszországból és két szovjet utódállamból – Kazahsztánból és Üzbegisztánból – származik. A 2010-es évek közepe óta ráadásul az Európai Unióban sincs urántermelés.
Ezért az orosz uránimport tilalmára vonatkozó amerikai döntés tisztán politikai természetű.
Az orosz atomipar továbbra is a nukleáris anyagok és technológiák legnagyobb exportőre. Az orosz nukleáris üzemanyagciklusban meghatározó orosz vállalatok önellátók, és erősítik európai és észak-amerikai pozícióikat. Ágazati elemzők szerint ha életbe lépne az orosz uránimportra vonatkozó amerikai törvény, az kevéssé érintené az orosz uránexportőröket, amelyek a szállításaikat rövid úton át tudnák irányítani Kínába, illetve a „globális Dél” irányába, azaz az atomenergetika fejlesztésében érdekelt országokba.
Külön téma a ma sokat emlegetett kis innovatív reaktorok esete. Ezek többsége nagy koncentrációjú, alacsony dúsítású uránt (HALEU) igényel. Ennek a terméknek viszont napjainkban a Roszatom az egyetlen szállítója a globális uránpiacon, és ez belátható ideig így is marad.
Elkerülhetetlen a drágulás
Mindezen körülmények hajtják felfelé a természetes urán árát. Egy uránbánya nyitása – akkor is, ha a lelőhely ingyen áll rendelkezésre – akár félmilliárd euróba is kerülhet, és hosszú évek múlva fordul termőre. Ráadásul figyelembe kell venni a természetes urán átalakítását és dúsítását is. Itt az áremelkedés magasabb, mint a természetes urán piacán, és jórészt politikai okokból, amilyen az említett, az Oroszországból az USA-ba és az EU-ba irányuló szállítások megakadályozására tett kísérletek. A politikai nyomás mögött az áll, hogy a Roszatom versenytársai nyilvánvalóan alulmaradtak az orosz nagyvállalattal szemben, amely az elmúlt években nemhogy nem csökkentette, hanem éppen ellenkezőleg, folyamatosan növelte a termelését.
A Nyugat ezért érdekelt az Oroszországgal folytatott együttműködésben – összegzi Hárfás Zsolt. Az uránellátás diverzifikálása és az új kapacitások kialakítása nyilván helyes irány, de arról már senki sem beszél, hogy az alternatív szállítók üzemanyaga egyenértékű lesz-e az eddigivel, és főleg, mennyibe fog kerülni.
A Roszatom a kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítására koncentrál. Olyan megoldásokat dolgozott ki, amelyek az atomipar tartalékait megnövelik a regenerált uránnak és a kevert plutónium-oxidot tartalmazó üzemanyagnak köszönhetően. Az oroszországi BN-800 típusú gyorsneutronos reaktorban az elmúlt egy évben kereskedelmi üzemben már sikeresen vizsgázott a MOX-üzemanyag, amelyet a nyomott vizes reaktorok kiégett üzemanyagának feldolgozása során kinyert plutónium-oxidból és szegényített uránból áll. Utóbbit az urándúsítás melléktermékének, a szegényített uránnak, azaz az urán-hexafluoridnak a feldolgozásával nyerik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.