Európa egyre jobban függ az amerikai gáztól

Az Európai Unióban tavaly 330 milliárd köbméter gáz fogyott, 20 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Az Egyesült Államokból 34,5 milliárd köbméter érkezett, ez a mennyiség tette ki az EU-ban elhasznált gáz 10,4 százalékát – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból.

Főleg a litvánok érezték meg az amerikai gáz ízét

A múlt év végéig leginkább Litvánia volt kitéve az amerikai gázszállításoknak – az általa elfogyasztott kék üzemanyag csaknem 40 százaléka származott az USA-ból, míg 2021-ben ez az arány 22,3 százalék volt. Finnország, amely 2021-ben még nem vásárolt amerikai gázt, 2023-ban 38,2 százalékban támaszkodott az amerikai importra.

Horvátországban lassabban haladtak a függés felé: e mutatój értéke két év alatt mindössze 1,8 százalékponttal – 32 százalékra – nőtt, míg Hollandiában csaknem négyszeresére – 27,3 százalékra – ugrott az amerikai gáz részesedése, Franciaországban pedig a háromszorosára, 24,3 százalékra.

További öt ország is növelte a vásárlásait:

• Spanyolország 2,5 százalékponttal, 15,9 százalékra,
• Lengyelország 3,7 százalékponttal, 9 százalékra,
• Belgium csaknem a 12-szeresére, 8,8 százalékra,
• Olaszország az ötszörösére, 4,8 százalékra,
• Németország, amely 2021-ben nem használt amerikai kék üzemanyagot, mintegy 5 százalékra.

Volt, ahol csökkent az arány

A múlt év végére Portugália azon kevés országok egyike lett az EU-ban, amely csökkentette az amerikai gáz részesedését a fogyasztásban – a két évvel korábbi 27 százalékról 18 százalékra. Görögország is ezt tette 1,6 százalékponttal, 12,1 százalékkal, végül Málta az előző évi 2,6-szereséra, 4,8 százalékra.

Január végén a Fehér Ház bejelentette, hogy szünetelteti az LNG-exportra vonatkozó engedélyek kiadását, a döntést a környezetvédelemért folytatott küzdelemmel magyarázva. 

Arról, hogy az USA elsősorban abban az időszakban exportált szívesen gázt Európába, amikor az nagyon drága volt, és akkor került szóba az új engedélyek kiadásának korlátozása, amikor leesett az ár, a közelmúltban Tóth Borbála, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezető kutatója nyilatkozott a Világgazdaságnak. 

Oroszország 2023-ban 2,68 milliárd köbméter gázt szállított Szerbiának

„Az éghajlati hatás megkérdőjelezhető, mivel az LNG-készletek csökkentése miatt megnövekedhet a szén iránti kereslet, amely azonos mennyiségű energiával elégetve kétszer annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint az LNG. Ez a döntés azonban hozzájárul a piaci bizalmatlanság növekedéséhez, és felgyorsíthatná a zöldenergiára való átállást” – válaszolta a szakértő arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok politikája hogyan érinti Európát. Lapunk a napokban beszámolt Magyarország 2023-as gázimportjáról és további behozatali mozgásteréről, arra is összpontosítva, hogy az év végén Ukrajna nem kívánja meghosszabbítani a területén keresztüli orosz gáztranzitról kötött szerződését. Ám messze még az év vége.  

Marszel Szalihov, az orosz Nemzeti Kutatóegyetem Közgazdasági Felsőfokú Iskola Állami és Önkormányzati Gazdálkodási Intézetének Gazdasági Szakértői Központjának igazgatója ugyanakkor megjegyzi, hogy hosszú távon, ha az Egyesült Államok valóban nem ad ki engedélyeket az új projektekre, az európai piacok nehezebben férnek hozzá az LNG-hez.