Finn cég elemezte az európai fővárosok rezsiszintjét – meg fog lepődni

Stabilak voltak, sőt, összességében némileg csökkentek is az európai bruttó lakossági végfelhasználói áramárak februárban, ugyanezen gázárak pedig érezhetően estek a finnországi VaasaETT legfrissebb elemzése szerint. Mivel Magyarországon évek óta a rezsicsökkentés után befagyasztva tartott tarifát fizeti a lakosság, az itteni árak euróban számolt mozgását egyedül a forint és az euró árfolyamának módosulása befolyásolja. Ez februárban kis növekedést okozott. A hazai árak változatlanságából adódik továbbá, hogy amennyiben Magyarország pozíciója eltolódik valamilyen irányba az ársorrendet mutató diagramon, annak a más országokban történt árváltozás az oka.

Pontosabb azonban nem országokról, hanem azok fővárosáról beszélni. A VaasaETT ugyanis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie-Control Austria megbízásából csak a fővárosok érintett tarifáit elemzi havonta, ám ahol nem kötelező országosan egységes árakat alkalmazni, ott az árak el eltérnek egymástól szolgáltatói területenként.

Továbbra is a magyar áramtarifa a legalacsonyabb az EU-ban

Az áramárak európai olcsósági listáját Kijev, Budapest, Belgrád és Podgorica vezette. A kijevi 6,55 eurócentes kilowattóránkénti bruttó tarifa a budapesti 9,70 eurócentesnek csak a kétharmada volt, az európai átlagnak pedig kicsit több mint a negyede.  Az árak a fővárosok háromötödében voltak alacsonyabbak az átlagosnál. Ebbe a csoportba döntően a közép-kelet-európai országok fővárosai kerültek, ahogyan más hónapokban, illetve ahogyan a földgáz esetében is. 

Az áram Dublinban volt a legdrágább, kilowattóránként 41,35 eurócentes tarifával. Mögötte London, Prága és Berlin következett. 

A budapesti érték csak 14,62 PPS volt, vagyis a prágai érték harmadánál is kisebb. (A vásárlóerő-paritáson – Purchasing Power Standard – mért árak nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálják a nominális árakat, hanem gyakorlatilag az egyes országok árszínvonalának uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével – magyarázza honlapján a MEKH)  

Nem mindenütt kedvezett az árképzés helyi módja

Ám az árak hiába csökkentek összességében (igaz alig kimutathatóan), az árképzés helyi eltérései miatt februárban is volt példa drágulásra. A párizsi lakosság fajlagosan 7 százalékkal fizetett többet, mint egy évvel korábban, a lisszaboni 4, a koppenhágai, a helsinki és az oslói 2-2-2 százalékkal. A csökkenési listát Madrid vezette (–7 százalék), amelyet Róma (–5 százalék), továbbá Amszterdam és Dublin követett (3-3 százalék). A VaasaETT azt vetíti előre, hogy a lakossági áramtarifák stabilak maradnak, ha marad az enyhe időjárás is. Ekkor ugyanis a kereslet alacsonyabb, (az áramtermelés szempontjából fontos) gázkészletek pedig magasak maradnak. Kiemeli továbbá, hogy a lakossági tarifa szerkezetén belül magára az áramra Budapesten jut a legkisebb, 14 százalékos hányad, míg a legnagyobb, 78 százalék Nicosiában. (A tarifa többi része rendszerhasználati díjakból és adókból áll.)

Visszatért a bizalom a fix tarifákhoz

A finn elemzőcég kitér a már említett fix árakra is. Mint írja, az ilyen árak az energiaválság előtti időkben hasonlítottak a piaciakhoz, de inkább azoknál alacsonyabbak voltak, hiszen a szolgáltató is jól járt: hűséges ügyfelet kapott és csökkent a beszerzési kockázata. A válság óta azonban a helyzet többnyire megfordult. Ahol elérhetőek voltak rögzített árak (egyes piacokon a válság eleje vagy közepe óta nem elérhetők) ott azok magasabbakká váltak a változóaknál, esetenként igen nagy árréssel. Ez a tendencia most mintha megfordulna, 2024 februárjában ismét nő a rögzített szerződések száma, míg az átlagáruk azonos szinten van az átlagos változó árral.

Mindazonáltal a tarifáknak nem csak az abszolút nagysága fontos, vannak más fontos mutatók is, mindenekelőtt az, hogy mit bír el a számlafizető zsebe.  

Kellemes lejtőn a gáz ára

A gáz olcsósági versenyét (ebben a sorrendben) Kijev, Budapest, Belgrád és Zágráb nyerte az év második hónapjában. A kilowattóránkénti kijevi tarifa 1,95 eurócent volt, a budapesti 2,67 eurónak közel kétharmada. A budapesti egységár azonban az európai (és az uniós) harmadát sem tette ki, a stockholmi pedig tizenegyszer nagyobb a magyar fővárosénál. Igaz, itt mindig hozzá kell tenni, hogy a svédországi tarifát az ottani gázellátás sajátosan kedvezőtlen szerkezete magyarázza. (Kisszámú fogyasztó nagy területen szétszórva.) Ám a Stockholm mögött álló Bernben, Amszterdamban és Rómában is érdemes takarékoskodni a gázzal, mert ezekben a városokban hétszer, hatszor drágább a gáz, mint Magyarországon. 

A gáztarifák eltérő módon tartottak lefelé az árképzés eltérő módja miatt. Athénben és Tallinnban 10-10 százalékos volt az esés, Brüsszelben és Rómában 7 százalékkal, Dublinban, Párizsban és Bécsben 6-6-6 százalékkal, és a sor még folytatódik. Az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 14 százalékos volt az európai csökkenés. A VaasaETT a gázárak további csökkenése terén is azzal a feltétellel derűlátó, ha az időjárás nem vált hidegebbre.