Megnöveli a hazai üzemanyag-kiskereskedők adófizetési kötelezettségét az energiahatékonysági törvény küszöbönálló módosítása, emelkedő kiadásaik miatt pedig emelni fogják a benzin és a gázolaj árát a jövő évtől. A nagy feszültséget, felháborodást kiváltó helyzet hátteréről a Világgazdaság Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát kérdezte.
Miért van szükség az energiahatékonysági törvény módosítására?
Brüsszel nagyarányú energiamegtakarításra, az e célt szolgáló energiahatékonysági intézkedésekre kötelezi a tagállamokat. Ha nem teszünk meg bizonyos lépéseket, kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk, és büntetést kell fizetnünk, vagy forrásokat vonnak meg hazánktól. A szigorú uniós elvárást legutóbb abban egyértelműsítették, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során kifejezetten ragaszkodtak a korábbinál alacsonyabb végső energia felhasználási célszám kitűzéséhez.
Magyarországnak ezért kellett a néhány hete benyújtott dokumentumban az eredeti szándékainkhoz képest erőteljesebb vállalást tennie. Az átdolgozott klímaterv szerint az ország végső energiafogyasztása 2030-ra 740 petajoule lesz. Ezt a lakossági és ipari energiaigények várható növekedését is ellensúlyozva úgy kell elérnünk, hogy az energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben kimutatott 787 petajoule-hoz képest fokozatos, de markáns csökkentést produkálunk.
E kötelezettség kétféleképpen teljesíthető: egyrészt a közös teherviselés okán az egyik legnagyobb energiafogyasztó ágazatot, az energiaszektort bevonva 2021-ben elindítottuk az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. Másrészt a kormány számos programmal tesz a hatékonyabb energiafelhasználásért:
Számunkra ugyanis egyértelmű: a valós helyzetfelmérésen alapuló, tehát reális zöld célokat úgy kell elérni, hogy közben a magyar családok érdekei nem sérülnek, és erősítjük a nemzetgazdaságot, a versenyképességünket.
Hogyan működik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer?
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben, röviden EKR-ben az energiaszolgáltatóknak, az áramot, földgázt és üzemanyagot értékesítő kereskedőknek olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfogyasztóknál energia-megtakarítást eredményeznek, ezzel energiahatékonysági célokra mobilizáljuk a privátszféra pénzügyi forrásait. Ha a kötelezettek erre valamilyen okból nem képesek, a szervezett piacon hitelesített energia megtakarítást vásárolhatnak. Végső eszközként a kötelezettségüket járulék formájában meg is válthatják, az állami bevételt energiahatékonysági programokra fordítjuk.
A legolcsóbb megoldások megtalálásában az idei év elejétől közvetlen kereskedési lehetőséget kínáló szervezett piac is segít.
Az EKR-tőzsde legutóbbi negyedéves aukcióján, szeptemberben 1,7 milliárd forint értékű hitelesített energia megtakarítás cserélt gazdát.
A februári kezdetekhez viszonyítva ez több mint tízszeres növekedés, és a továbbiakban is gyors ütemű bővülésre számítunk. Arra törekszünk, hogy hazánk energiaszuverenitásának erősítése érdekében a magánszektor és az állami szféra közösen dolgozzon azonos célért, miközben a vállalkozásoknak jelentős piacot teremtünk a befektetések ösztönzése, így a gazdaság élénkítése érdekében.
Mekkora áremelést generál a jövő évtől a 95-ös benzin és a gázolaj árában az energiahatékonysági törvény módosítása?
Számításaink szerint a legkeresettebb üzemanyagok jelenleg 607 forint körüli literenkénti átlagárából a kereskedők tényleges EKR költsége körülbelül 2-3 forint.
Ennek fényében visszautasítunk minden olyan híresztelést, amely szerint a törvénymódosítással az állam növelné az üzemanyag árát.
Éppen a kormány határozott fellépésének köszönhető, hogy a hazai üzemanyag-kereskedőknek a régiós árakhoz kell igazodniuk, határt szabva annak is, hogy a költségeiket milyen mértékben építhetik be az üzemanyagok árába.
Az Energiaügyi Minisztérium a tervezett intézkedéseket a társadalmi véleményezésen felül is több körben egyeztette az iparággal. Az üzemanyag-kereskedőket a benzinárak alacsonyan tartása miatt eddig is megkülönböztetett figyelemmel kezeltük, több kedvezményben részesültek, ettől a gyakorlattól most sem tértünk el. Ezen kívül az EKR kötelezettség alapját jövőre a 2023-ban értékesített energiamennyiség adja. A hazánkban forgalmazott üzemanyag mennyisége tavaly 12 százalékkal csökkent, ami önmagában mintegy harmadával mérsékli a kötelezettség mértékének tényleges növekedését.
A szakmai szervezet szerint a jövő évtől hatályos törvény hatása visszamenőleges, emiatt a kereskedőknek nagyobb adót kell fizetniük, mint amennyit tartalékoltak az üzemanyag 2023-as árában. Erről mit gondol?
Súlyos félreértés, hogy a kormány visszamenőleges adóemelést hajtana végre az EKR célszám emelésével, hiszen a kötelezettség mértéke változik, nem a kötelezettség alapjául szolgáló értékesített energiamennyiség. Így eleve nem beszélhetünk visszamenőlegességről. Aki ezeket a híreket terjeszti, nincs tisztában az EKR működésével.
Az arányok érzékeltetése végett jelzem, hogy az üzemanyag-szektorra eső kötelezettség több mint 70 százaléka az öt legnagyobb forgalmazót terheli. A további több mint hétszáz érintett a fennmaradó szűk harmadon osztozik.
Kimutatható az EKR rendszer eredményessége az energiahatékonyság tényleges javulásában?
A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal közel 6800, EKR-ben megvalósult intézkedést tart nyilván. A brüsszeli nyomásra megemelt vállalás miatt azonban az eddigi teljesítményt jelentősen felül kell múlnunk ahhoz, hogy célt érjünk. Az EKR-tőzsde beindítása érezhetően élénkítette a piacot, ezzel együtt is növelnünk kell az ambíciókat, ehhez újabb intézkedések kellenek.
A hatékonyabb energiafelhasználás mindenkinek hasznára lesz, a külső kitettségek enyhítésével erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a környezetterhelés mérsékléséhez, és ami a legfontosabb: piaci pénzügyi források mobilizálásával tovább csökkentheti a magyar családok, közintézmények energiaszámláit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.