Drágulni fog a magyar üzemanyag – és ezúttal az Európai Unió tehet róla

A jövő évtől számottevően megnő az üzemanyag-kiskereskedők által fizetendő adó az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre (EKR) vonatkozó törvény társadalmi egyeztetésen lévő módosításának hatályba lépésével. Emiatt drágul az üzemanyag is, mégpedig tartósan.

A szándék nemes

Az adó révén azt az uniós célt kell elérni, hogy a 2018-as állapothoz képest 2030-ra 32,4 százalékkal csökkenjen az uniós tagországok energiafelhasználása – magyarázta a Világgazdaságnak Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke. Csakhogy a jogszabály nem végpontokat fog meg, vagyis nem az energiatermelőket és a -felhasználókat, amelyeknek valóban vannak eszközeik az energiafelhasználásuk csökkentésére, és erősen érdekeltek is benne. A három nagy energiafelhasználó közül

• a lakosság például szigeteléssel és nyílászárócserével,
• a közlekedés és szállítás elsősorban kisebb fogyasztású járművek használatával,
• az ipar pedig energiahatékonysági megoldások sorával léphet.

Egri Gábor szerint állami feladat lenne az olyan átfogó energiahatékonysági, egyben gazdaságélénkítő hatású programok indítása, amelyek révén teljesíthető az uniós elvárás. Ehelyett a jövő évtől a benzinkutasoknak a 2023-as eladásaik után jóval nagyobb adót kellene fizetniük a törvényben eddig szereplőnél.

De nem ez lesz, hanem megduplázódik. A törvény 2019-es életbe lépésekor (a szövetség korábbi közleménye szerint) az adó literenként

• 1,05 forint volt,
• most 11 forint,
• de a fizetési kötelezettség most tervezett megemelésével a 2023-as forgalom után literenként már 17,45 forintot,
• a 2027-es után pedig 32,6 forintot kellene fizetni.

Mivel a jogszabály a tárgyévet megelőző év előtti évben eladott üzemanyag-mennyiségre vetíti az adót, az FBSZ ezt visszamenőleges hatályú döntésnek értékeli. A szövetség múlt keddi közleménye emlékeztet, hogy a kiskereskedelmi árrésből mintegy 62-féle adót, járulékot kell fizetni.  

Az adó hatálya nem, de a hatása visszamenőleges

„A módosítás a jövőre vonatkozik, de a hazai törvény előbbi jellege miatt valóban múltbeli tevékenységet érint, ezért értelmezés kérdése, hogy ez visszamenőleges hatály-e” – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A hatása azonban mindenképpen visszamenőleges. Az üzemanyag-forgalmazók ugyanis a 2023-as áraikban érvényesítették azt a 2025-ben fizetendő adót, amelyet az EKR-rendszer rótt rájuk. Most azzal szembesültek, hogy a mostani EKR-fizetésre ily módon félretett pénzük nem lesz elég, ahogyan a 2027-es és 2028-as kötelezettségükre sem. Tehát majd a 2023-as és az azutáni magasabb kötelezettséget is meg kell jelentetniük az áraikban.

Javítani is lehetne az energiahatékonyságon

Az Egri Gábor által nyilvánosan nehezményezett (de egyetlen forgalmazó által sem üdvözölt) adóemelés valójában nem adó, hanem kötelezettségmegváltás – mondta Grád Ottó. Alapértelmezésben az energiahatékonysági kötelezettségnek kell eleget tenni. Az e téren elért megtakarítást auditáltatni kell, amit azután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fogad el és tart nyilván. Aki nem takarít meg, vagy nem a számára előírt mennyiséget, az megválthatja a megtakarítást az előírt és most jelentősen megemelendő tétel kifizetésével. Az így befolyt pénzből az állam energiahatékonysági programokat tud indítani.

Csakhogy itt van egy jelentős különbség a nagyobb forgalmazók (jellemzően a nagy márkákhoz tartozó, úgynevezett színes kutak) és kisebb versenytársaik  (a fehérek) között. A nagyok ugyanis maguk is indíthatnak energiahatékonysági projekteket, vagy beszállhatnak olyanokba – például hűtőgépcserébe vagy lakótelep-szigetelésbe –, amelyeken keresztül akkora megtakarításról szerezhetnek igazolást, amekkorával olcsóbban teljesítik az EKR-kötelezettségüket, mintha a megváltást fizették volna ki. A kisebbeknek, az egy-három fős benzinkutaknak viszont nincs arra pénzük, hogy beszálljanak ilyen projektekre. Ki kell fizetniük a teljes megváltást. Elvben persze, és nem is a legkisebbek vásárolhatnak a tőzsdén energiamegtakarítást igazoló tanúsítványt – közölte Egri Gábor –, csak éppen nem kapható.

És ha ez nem lenne elég

Az uniós – és ezzel a hazai EKR-jogszabály más újítást is tartalmaz. Megkurtította azt a listát, amelyen az energiahatékonysági intézkedésként elszámolható „fejlesztések” állnak. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a lépés teljesen indokolt volt, ugyanis volt olyan tagország, amelyben megszaporodtak a visszaélések. Irreálisan magas energiamegtakarítást számoltak el például a nyári és a téli gumi cseréjével elérhető üzemanyag-megtakarításra, ahogyan egyes üzemanyag-adalékok vagy a motort feljavító adalékok használatára. A listáról ezért lekerült az a négy energiamegtakarítás, amely

• üzemanyag-adalékolással, 
• a gépjármű abroncsnyomás-korrekciójával,
• a perlátor felszerelésével vagy cseréjével
• és világítás-korszerűsítéssel

érhető el. 

Van jó hír is

A törvénymódosító javaslat indoklása szerint a módosítás javítani fogja az ország versenyképességét. Az indoklásban (amely azonos a tartalmi összefoglalóval) az áll, hogy a módosítások egyrészt a felülvizsgált energiahatékonysági irányelv változásaira, másrészt az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel kapcsolatos, az energiahatékonysági szakpolitikák terén szükséges változásokra és ezek technikai jellegű módosításaira vonatkoznak. Az országban 811 kereskedőnek van EKR- és 190 cégnek energetikai auditálási kötelezettsége.