Egy új adóteher kellemes mellékhatása – több a hosszabb távú megtakarítás

Láthatóan megváltoztatta a hazai kisbefektetők viselkedését a szociális hozzájárulási adó (szocho) tavaly nyári kiterjesztése. A lépés nyomán – amellyel a kormány a lakossági állampapír-vásárlásokat kívánta ösztönözni – 2023 júliusától a 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 13 százalékos szochót is kell fizetni egy sor megtakarítási, befektetési konstrukción elért hozam után. A változás egyebek mellett a befektetési jegyeket is érintette, de a magyar állam által kibocsátott adósságpapírok kivételt képeznek a rendelkezés alól. A szabályozás ugyanakkor menekülési útvonalat is hagyott a nem kizárólag állampapír vásárlásában gondolkodó befektetőknek: a tartós befektetési számláknál (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számláknál (NYESZ) is fennmaradt a hozamok adómentességének a lehetősége.

A kisbefektetők pedig láthatóan kihasználták a kínálkozó lehetőséget, ami elsősorban a TBSZ-ekről szóló statisztikákon tükröződik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén júniusig tartó egy év alatt bő 30 százalékkal – több mint 83 ezerrel – nőtt a bankoknál és a befektetési szolgáltatóknál (brókercégeknél) vezetett tartós befektetési számlák száma, és az év derekára elérte a 357,5 ezret. Eközben a TBSZ-eken tartott értékpapírok értéke közel a másfélszeresére, 5370 milliárd forint közelébe emelkedett: ilyen ütemű növekedésre korábban nemigen akadt példa. (Más kérdés, hogy az állománybővülésben a frissen érkező pénzek mellett az elért hozamok is jelentős szerepet játszottak.)

A NYESZ-nél – ha nem is ekkora mértékben – szintén nőtt az érdeklődés. Az MNB adatai szerint az első fél év végén nyilvántartott számlák száma megközelítette a 93 ezret, ami csak 3,3 százalékkal ugyan, de meghaladta az egy évvel korábbi mennyiséget. Ez a viszonylag kicsi növekedés is különösen értékessé válik azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla mint öngondoskodási pillér az elmúlt években határozott léptekkel haladt az eljelentéktelenedés felé: miközben 2018 nyarán még közel 117 ezer számlát vezettek a pénzügyi szolgáltatók, addig tavaly júniusban már kevesebb mint 90 ezret úgy, hogy szinte folyamatosan csökkent a kimutatott szám.

A NYESZ-nél is jól látszik azonban, hogy a szocho megjelenése jót tett az ügyfelek befektetési kedvének: a kezelt vagyon ugyanis több mint az egyötödével emelkedett egy év alatt, és kevéssel maradt el az 540 milliárd forinttól.

Az pedig, hogy így megnőtt az érdeklődés a két befektetési konstrukció iránt, hozzájárult ahhoz, hogy növekedjen a háztartások közép- és hosszú távú, értékpapírokban tartott megtakarításainak állománya és aránya. Persze a szocho bevezetésének hatásait nem szabad túlértékelni: a két konstrukcióban együttesen kezelt befektetések értéke még a drasztikus mértékű emelkedés ellenére is 6000 milliárd forint alatt maradt június végén, ami nem elhanyagolható tétel ugyan, de töredéke a lakosságnál lévő pénzügyi eszközök teljes – több mint 100 ezermilliárdos – értékének. Ha pedig a vezetett TBSZ- és NYESZ-számlák együttes számát vizsgáljuk, az látszik, hogy nagyjából az egyötödét adják a bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett összes értékpapírszámlának: ezen az arányon is lehetne tehát javítani.

Mivel mindkét konstrukciónál jól felépített, a közép- és hosszú távú megtakarítási célokat jól szolgáló – és nem utolsósorban viszonylag olcsó – termékről van szó, a kereslet további növelését jelentős részben itt is a digitalizációval lehetne elérni. Sokatmondó adat, hogy a NYESZ-nél online számlanyitásra a bankok közül csak az Ersténél van jelenleg lehetőség, míg a TBSZ-számla esetében az Erstén kívül csak a K&H kínálja ezt a lehetőséget a hitelintézetek közül – néhány befektetési szolgáltató cég mellett. Az Erste egyébként a tartós befektetési konstrukcióit a rendszeres befektetések elhelyezésére szolgáló, Future nevű programmal is kombinálhatóvá tette.