Magyarországot nem érinti az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának várható leállítása, hiszen mára hazánk ellátása döntően a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül zajlik – számolt be róla Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság ülése után.
Az ukrajnai földgázszállítások valószínűsíthető felszámolása nem érinti hazánkat, mivel annak idején Szerbiával, Bulgáriával és Törökországgal „rendkívül bátor döntést” hoztak a Török Áramlat vezeték megépítéséről. A miniszter emlékeztetett: a gázvezeték megépítése miatt „fenyegetésekkel szembesültünk a szövetségeseink részéről”, akik „próbáltak minket erről lebeszélni. Ki kedvesebben, ki fenyegetőleg” – idézte a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményét az MTI.
Hogyha nem lettünk volna elég bátrak, ma óriási bajban lennénk. Ha nem építettük volna meg a Török Áramlat gázvezetéket, ma maximum nagyon nehezen, de inkább sehogy sem tudná garantálni Magyarország a földgázellátásának biztonságát.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar földgázellátás döntően ezen a vezetéken keresztül biztosított, idén már több mint 5,6 milliárd köbméternyi földgáz érkezett ezen az útvonalon. „Ezáltal minket nem érdekel, nincs ránk hatással, hogy az oroszok és az ukránok mire jutnak, vagy mire nem jutnak a gáztranzit tekintetében (…).”
Ennyi volt: az év végén elzárja a gázcsapot Ukrajna
Kijev stratégiai célja, hogy megfossza a bevételektől Moszkvát. Tekintve, hogy a pénzből az Ukrajna elleni háborút finanszírozza Oroszország, ez annyira nem meglepő. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy a szlovák állami SPP veszi meg a gázvezeték használatának jogát.
Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ma az ország felvétele a harmadik világháború kirobbanását idézné elő a kollektív védelemről szóló cikkely miatt. „Én azt gondolom, aki józan ésszel végiggondolja ezt a dolgot, nem akarja ezt a veszélyt előidézni.”
Tehát a magyar álláspont világos: Ukrajna felvételére a NATO-ba nincsen lehetőség.
A tárcavezető elmondta, hogy zárt ajtók mögött a legtöbb NATO-tagállam külügyminiszter is hasonlóan gondolkodik erről. „Rendkívül tisztességtelennek tartom egyébként az ukránokkal szemben, ahogy viselkedik a NATO-tagországok egy jelentős része. Nem mondják el nekik őszintén, hogy mit gondolnak erről a kérdésről, és hogy milyen álláspontot képviselnek” – tette hozzá.
A miniszter ezt a hozzáállást az Európai Unió bővítéséhez hasonlította: egyesek Szerbiát is a csatlakozással hitegetik, szűkebb körben viszont azt sorolják, hogy ez miért nem lehetséges.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.