késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az áramárak megugrásának okai Európában és a régióban
Változatlan formában közöljük Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettesének a Világgazdasághoz eljuttatott véleményét a napokban elszabadult tőzsdei árakról és annak magyarázatáról.
A napokban élénk érdeklődést váltott ki, hogy Magyarországon szokatlanul magas szintre szaladt fel a villamos energia piaci ára, azaz a tőzsdei ár, amelyen a kereskedők adják-veszik az áramot. Még Magyar Péter is letette egy pillanatra a diktafont, hogy hazudjon egyet, és újabb támadást indítson a rezsicsökkentés ellen. Mivel az egyéb sommás megállapítások jelentős része is mellőzött bármiféle kontextust, érdemes tisztába tenni, világosan látni néhány villamos energetikai alapvetést.
Szögezzük le az elején, hogy Magyarországon a villamos energia rezsicsökkentett ára a családok számára a legalacsonyabb Európában, miközben a vállalkozások által fizetett áramár az európai középmezőnyben van.
Az orosz–ukrán háború kitörésével az európai országok új helyzettel kénytelenek szembenézni. Egyik napról a másikra kilőttek az energiaárak, megszakadtak a korábbi ellátási láncok, és felborultak az egyenes vonalú tőzsdék. Mindeközben a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése vált az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé. Brüsszel és számos nyugati tagállam a túlhajtott zöldideológia alapján valódi átmenet nélkül, egyik napról a másikra szakítana a hagyományos energiahordozókkal. Ennek eredményeként Európa egyre inkább megújuló, másképpen időjárásfüggő erőművekre – nap- és szélerőművekre – támaszkodik, ám ez egy újfajta, sokak által a mai napig nem látott vagy inkább szándékosan meg nem értett kitettséget eredményez.
Ugyanis a megújuló energiatermelők természetes velejárója a kiszámíthatatlanságuk. Ezzel szemben a lakossági és az ipari fogyasztási görbe független, a fogyasztói igényekhez alkalmazkodik, azt nem lehet az időjárás változékonyságához kötni. Az ellátás szélsőséges és csak korlátosan előrejelezhető ingadozása összeegyeztethetetlen a modern gazdaság követelményeivel is. A megújulók elvben kimeríthetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, olcsó energiaforrást és környezetbarát alternatívát jelentenek, ugyanakkor a rendszer kiegyensúlyozásához szabályozó kapacitások szükségesek, hogy az ellátás biztonságos legyen, amikor a zöldenergia-termelés nem biztosított.
Amikor tehát nincs megfelelő mennyiségű megújuló energia a piacon, akkor azt valahonnan pótolni kell. Ekkor lépnek előre a manapság igencsak lesajnált fosszilis erőművek.
Ezek az erőművek gyorsan képesek bekapcsolódni vagy szükség esetén csökkenteni teljesítményüket, hogy a fogyasztói igények változását követni tudják. Kiegyensúlyozzák az időjárásfüggő termelés ingadozásait, ezzel hozzájárulnak a rendszer stabilitásához, és biztosítják az azonnali teljesítményt, ha más források kiesnek. Ennek azonban ára van.
A megújulók térnyerése új kihívásokat okoz
Amikor egyszerre süt a nap és fúj a szél, akkor jelentős mennyiségű villamos energia áramlik a hálózatba, ami nullás vagy akár negatív árakat is eredményezhet. Tavaly közel száz negyedórában haladta meg a kínálat olyan mértékben a keresletet, hogy az árak lenullázódtak vagy egyenest a negatív tartományba süllyedtek. 2023-ban többször tapasztaltuk ezt, mint a megelőző tíz évben összesen, az idén pedig másfél hónappal az év vége előtt már 262 hasonló alkalomnál tartunk. Ez egyrészről rendszerirányítási kihívásokat idéz elő, másrészről felborítja a klasszikus energiatermelők üzleti modelljét. Mivel a megújulók bizonytalan termelése „visszafogja” a kiszámítható fosszilis erőművek nappali működését, azok kénytelenek üzemeltetési költségeik nagy részét egy későbbi, rövidebb üzemidő alatt biztosítani, amely éles árcsúcsokat okozhat az esti órákban. És igaz ez a fordított esetben is: azokban a ritka esetekben, amikor nappal ködös-szélcsendes időjárás alakul ki (a német nyelvben már meghonosodott kifejezés erre az időjárásállapotra a Dunkelflaute, magyarul sötét szélcsend), a nap- és szélerőművek termeléshiánya miatti kiesést szintén más erőműtípusokkal kell pótolni. A fent említett okok miatt a fosszilis erőművek üzemeltetés és megtérülés céljából kénytelenek magasabb árakat szabni ezekben az időszakokban is.
Ugyanez a jelenség zajlott le pár napja Németországban is, amikor a ködös időjárás miatt gyakorlatilag leállt a zöldáramtermelés az országban. Ennek eredményeként pedig 820 euró/megawattóra magasságába szöktek fel az ottani árak. Hasonló jelenségeket tapasztalhatunk Lengyelországban, Romániában, Görögországban vagy éppen Olaszországban, nemritkán megközelítve a megawattóránként 1000 eurós árat.
A határmetsző keresztezések szűkössége csak tovább rontja a helyzetet
Az ellátásbiztonság és a rendszerstabilitás szempontjából ugyancsak fontos tényezőként jelennek meg a határmetszékek, vagyis az országok közötti villamosenergia-összeköttetések. Ezek lehetővé teszik, hogy egy ország energiát importáljon vagy exportáljon a kereslet és a kínálat ingadozása alapján, segítve ezzel az energiaellátás rugalmasságát. Azonban kapacitásuk korlátozott, csak véges mennyiségű energiát képesek átszállítani, ezáltal közvetlenül befolyásolva a villamos energia aktuális árát.
Nem véletlen, hogy az idén szeptemberben a leginkább kitett balkáni országok energiaügyi miniszterei levélben fordultak az Európai Bizottsághoz a magas régiós villamosenergia-árak kapcsán.
Érvelésük szerint hiába integrált az európai villamosenergia-piac, ha a szűkületek miatt a magas kereslet idején a délkelet-európai régió nem támaszkodhat a többi uniós ország termelési kapacitásaira.
Hozzátartozik még a jelenlegi árazási környezethez az a tény, hogy Ukrajnában jelentős, egyes becslések szerint 16-18 gigawatt termelőkapacitás esett ki az orosz bombázások következtében. A kieső energiatermelést egy jó ideig nagyrészt a szomszédos országokból történő importtal lehet pótolni, ami Kelet-Európa országaiban jelentős többletkeresletet eredményezett. Ez a keresleti nyomás felhajtja a villamosenergia-tőzsdei árakat.
Fontos tehát kiemelni, hogy nem hazai sajátosság, hanem régiós jelenség az extrém magas és extrém alacsony, sőt mínuszos árak egyre gyakoribb előfordulása.
Az eltérő termelési szerkezetek, a megújulók robbanásszerű felfutása, az ezt lekövető infrastruktúra hiánya, és nem utolsósorban az átgondolatlan politikai döntések miatt árrégiók kezdenek kialakulni, amelyek komoly kihívást jelentenek az Európai Unió versenyképességére nézve.
A napi tőzsdei árak és a hazai energiaárak összefüggései
A már említett okok miatt a zöldítés természetes velejárója, hogy a villamos energia tőzsdei ára kiugróan magas vagy éppen negatív értéket vesz fel, azonban ez nem befolyásolja számottevően a hazai fogyasztók piaci árait, amelyeket leginkább az átlagos ár, illetve a hazai zsinórtermelők határoznak meg. A legtöbb felhasználó ugyanis olyan szerződéseket köt, amelyekben az árat egy átlagos, mindkét fél számára előnyös szinten határozzák meg, így a kereskedők és a fogyasztók is kiszámítható költségekkel tervezhetnek. Ennek köszönhetően a rövid távú áringadozások kevésbé érintik a fogyasztókat. A napi tőzsdei árakat azért sem érdemes kontextusukból kiragadva, riogatásra felhasználni, mert a rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra is Magyarországon a legolcsóbb a gáz és áram a családok számára, függetlenül attól, hogy adott pillanatokban az áramtőzsdén milyen jegyzési ár mellett lehet áramot vásárolni.
Öles léptekkel haladunk és élen járunk a zöldátállásban
Magyarország az elmúlt években minden várakozást felülmúló teljesítményt nyújtott a zöldenergia használatának fokozásában. A hazai naperőművi kapacitás már a 7,4 gigawattot közelíti, ezzel mostanra mintegy ötödével haladtuk meg az eredetileg 2030-ra vállalt célszámunkat. Az elmúlt szűk három év alatt, 2022 eleje óta több mint duplájára bővült a hazai beépített napelemes összteljesítmény. A napenergia aránya a magyar áramtermelésben 2023-ban a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt.
Vannak olyan időszakok, amikor az ország villamosenergia-szükségletét teljes egészében zöld úton, káros anyag kibocsátása nélkül tudjuk fedezni, elsősorban a Paksi Atomerőmű és a naperőművek jóvoltából.
Ennek köszönhetően Magyarország a saját villamosenergia-fogyasztási igényének kiszolgálása mellett egyre gyakrabban válik nettó áramexportőrré. Az ország vezető energetikai vállalata, az MVM, szintén jelentős eredményeket ért el: a villamosenergia-termelésének immár 85 százaléka származik karbonmentes forrásokból, hozzájárulva az ország fenntarthatósági céljaihoz és az energiaszektor zöldítéséhez.
Magyarország javaslata
A magyar szakpolitika 2010 után úgy döntött, hogy a nemzeti energiamixet az atom- és a megújuló energia kettősére alapozza. Ez az álláspont ma is helyes; egy energetikai szempontból hátrányos földrajzi helyzetű ország, tenger, hegyek és gázmezők hiányában csakis a szuverenitást biztosító erőforrásokra alapozhat. A megújuló energiaforrásokról már volt szó; de Magyarország az atomenergia mellett is kezdetektől kitartott. Kibocsátásmentes atomipar nélkül nincs európai energetika, zöldátállás és versenyképes energiaár – mondtuk akkor, és mondjuk ma is; újabban már a többségi európai gondolkodás is erre hajlik.
Egy atomenergiára és megújuló energiára alapozott rendszer működésének Achilles-sarka a villamos energia tárolása, hiszen a korábban említett anomáliák ezzel orvosolhatók, hatásuk csökkenthető.
Sok futurisztikus elképzelésről lehet olvasni ebben a témakörben, de üzemileg kipróbált, nagy hatásfokú rendszer csak a szivattyús tározós erőmű és az akkumulátor. Ebből a nézőpontból is igazolható tehát a kormány akkumulátorkapacitást bővítő iparpolitikája.
A brüsszeli energiapolitika azonban a szuverén nemzeti energiapolitikát nem támogatja. Diktátumokat alkalmaz a zöldpolitikában az egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő racionalitás helyett. Atomenergia terén a támogató hozzáállás leginkább még csak papíron érezhető; az energiatárolás kérdésköre pedig szintén nem szerepel kellő hangsúllyal az uniós napirenden.
A magyar patrióta álláspont szerint azonban összeegyeztethető a környezet megóvása a versenyképesség megerősítésével.
Az európai gazdaság legnagyobb versenyhátránya a kínai és amerikai gazdasággal szemben a többszörös energiaár, de ennek megszüntetése elérhető.
Ehhez a következő négy feltételre van szükség:
- Az atomenergia reneszánszát minden lehetséges eszközzel elő kell segítenie az európai energiapolitikai vezetésnek.
- Az energiatárolás, ezen belül az európai akkumulátoripar térnyerését ösztönözni és támogatni kell.
- Szén-dioxid kvóta revíziót kell végrehajtani a kiegyenlítő piacra dolgozó gázüzemű erőműveknél az olcsóbb kiegyenlítő energia biztosítása érdekében.
- Az orosz-ukrán tűzszünet elérése pedig a gázárak radikális visszaeséséhez vezet majd.
Összességében tehát azt tudomásul veszem, hogy Magyar Péter amellett, hogy Brüsszel megrendelését teljesíti azzal is, hogy a rezsicsökkentés eltörlését akarja, nem ért az energetikához. Bonyolult műfaj, különösen nehéz érthetően beszélni róla; de azt nem fogadom el, hogy ismerethiányból dezinformál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.