Magyarország napelem-kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre, globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése terén.
A korábbi Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint a Nemzeti Energiastratégia (NES) 2030-ra 6000 MW-os célértéket tűzött ki a naperőművek kapacitására vonatkozóan. Ezt azonban a vártnál gyorsabb ütemű telepítéseknek köszönhetően már 2023-ra sikerült túlteljesíteni, ezért az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgált NEKT-tervezetében 2030-ra legalább 50 százalékos csökkentést céloz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásában, valamint a végsőenergia-felhasználás felső határát 785 PJ helyett 750 PJ-ban rögzíti. A megújuló energiaforrások arányát a korábbi 21 százalékról 29 százalékra emeli, ahol a naperőművi kapacitás új célértéke 12 000 MW a korábbi 6000 MW kapacitáshoz képest. Az alapvető célok módosítása a klímasemlegesség és az energiahatékonyság javítását célozza – áll a PWC közleményében.
Ma már mintegy 7100 MW naperőmű-kapacitás áll rendelkezésre, ami magában foglalja az ipari méretű hálózatra termelő, a háztartási, valamint az ipari saját célra termelő erőművek adatait is. Az első kategória immár
közel egynegyedét jelenti a bruttó hazai áramtermelésnek, és ötödét fedezi a teljes bruttó áramfelhasználásnak.
Ez jelentős előrelépés az ország energiafüggetlensége és dekarbonizációs céljai szempontjából még akkor is, ha ez a gyors ütemű növekedés az időjárásfüggő és technológiai inerciával nem rendelkező erőművi kapacitásnak egyúttal számos rendszerszintű kihívással is jár.
Globálisan azonban fényévekre vagyunk a klímaegyezmény vállalásaitól:
2023-ban ugyanis a szén-dioxid-intenzitás mindössze 1,02 százalékkal csökkent, de ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 °C-os célérték alatt maradjunk, évi 20,4 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.
Minél később kezdünk globálisan koordináltan cselekedni, annál nagyobb, már-már irreális mértékű dekarbonizációs ütemre van szükség a visszafordíthatatlan mértékű felmelegedés elkerüléséhez.
A megújulóenergia-kapacitás ugyan a világon mindenütt nő, de a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a globális energiafogyasztásban.
Fontos tény, hogy tavaly a fosszilis energiaforrások felhasználása is 1,5 százalékot nőtt.
A még mindig növekvő globális energiaigény egy jelentős része továbbra is a fosszilis energiaforrások felhasználásának fokozódását eredményezi. És bár biztató, hogy tavaly a megújulóenergia-kapacitás rekordot döntött, de a fosszilisok aránya szintén emelkedett, így elérte a 16 007 GW értéket. Az energiamixben ugyan enyhén, de még mindig nőtt a fosszilis tüzelőanyagok mértéke, ami azzal magyarázható, hogy az energia iránti kereslet gyorsabban növekedett, mint az új megújuló kapacitások termelte zöld energia mennyisége.
„A megújuló energia 2025-re várhatóan a legnagyobb villamosenergia-forrássá válik, de a feltörekvő gazdaságok energiaigénye, a klímaberendezések gyors ütemű terjedése, a közlekedés megállíthatatlanul növekvő energiafogyasztása, de akár a mesterségesintelligencia-alapú megoldások mögötti adatközpontok várhatóan mind növelni fogják az áramfogyasztást. Az energiahatékonyság fejlesztése és a kereslet »mintázatának« szignifikáns kezelése, azaz a megújuló energia kínálatához, termelésének helyéhez és idejéhez igazítása nélkül ezek a tényezők kiolthatják a megújulók terjedéséből származó előnyöket – emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.