A fegyveres robotok elterjedése miatt aggódnak a robotikai cégek

Az autonóm módon működő fegyverek egyik első megjelenése 2020. november 27-én történt, amikor egy fegyveres robot végzett Mohsen Fakhrizadeh iráni tudóssal, akiről úgy tudni, hogy az iráni atomfegyverprogram vezetője volt. A kutató és felesége hazafelé tartottak, amikor tűz alá vették az autójukat. A támadásban Fakhrizadeh életét vesztette, a felesége viszont sérülés nélkül megúszta. Ezt követően egy nem messze parkoló kisteherautó felrobbant. Az iráni biztonsági szolgálat a roncsok között egy robotgéppuska maradványait találta meg – írta meg a Guardian. Ez az eset indíthatta el a fegyveres robotok terjedésének felpörgését.

A robotgéppuska több kamerával és mesterséges intelligenciával vezérelt mechanizmussal volt felszerelve. A The New York Times egy későbbi cikke szerint a robot nem volt teljesen önálló. Valószínűleg egy operátor, nagyjából ezer kilométeres távolságból küldte a jelet a gépnek, hogy mikor kell meghúzni a ravaszt. Ami ebben rendkívül nyugtalanító, hogy még ha a robot nem is volt teljesen autonóm, 

Az iráni eset egyetlen orgyilkosság volt, azonban azóta a robotok beépültek a háborús gépezetbe. Ukrajnában a harc kirobbanása óta folyamatosan alkalmazzák a felek a fegyveres robotokat, például a Bayraktar TB2-es török gyártmányú drónokat, amelyekkel az ukránok a konfliktus első heteiben jelentős sikereket tudtak elérni az orosz csapatok megállításában. Emellett meg lehet említeni a tengeri drónokat is, amelyekkel a szevasztopoli kikötőben intéztek támadást az orosz hajók ellen, vagy azokat a módosított quadcoptereket, amelyek gránátokat szórtak a gyalogsági célpontokra. Az emberiség történetében számos kiemelkedő találmány fejlődésének katalizátora volt a háború, így várhatóan az orosz–ukrán háború is a mesterséges intelligencia harctéri alkalmazásának további rohamos előretörését fogja magával hozni.

Hol tartanak most a fegyveres robotok?

Egy kínai közösségimédia-oldalon, a Weibón egy olyan videót tettek közzé néhány héttel ezelőtt, amelyen az látszik, hogy egy teherdrón egy fegyveres robotkutyát helyez le, amely ezután négy lábra áll és elindul. Egy másik felvételen egy fegyveres orosz robotkutya látható. Ez utóbbi gép különlegessége az, hogy az oroszok egy kereskedelmi forgalomban kapható drónra szerelték fel a fegyvert, és a felvétel szerint képes is volt elsütni a hátán lévő rakétavetőt.

Miután ezek a felvételek elterjedtek az interneten, a Boston Dynamics és még öt másik robotikai cég nyílt levelet adott ki, amelyben kifejtették, hogy rendkívül veszélyesnek tartják, ha az országok elkezdenek mesterséges intelligenciával felszerelt robotokkal háborúzni.

– olvasható a nyílt levélben. Hozzátették, hogy 

A közlemény azt jelzi, hogy sok robotikai vállalat ellenzi a fegyveres robotok elterjedését, de ez valószínűleg kevés lesz a folyamat megakadályozásához. A Boston Dynamics például a Hyundai Motor Group tulajdonában van, amelynek egy másik csoportja, a Hyundai Rotem idén áprilisban szerződött le a dél-koreai Rainbow Robotics vállalattal. A két cég autonóm fegyveres robotok fejlesztésében fog együttműködni.

Dél-Korea az elmúlt időszakban az észak-koreai rakétakísérletek és a kínai fenyegetés miatt rohamosan növeli a védelmi fejlesztéseit. Olyan ütemben gyártja és fejleszti a fegyvereket az ország, hogy több európai ország már inkább Szöulhoz fordul a fegyvervásárlásaival. 

hogy pótolhassa a készleteit, amelyek kimerültek Ukrajna támogatása miatt.

Annak ellenére, hogy az ukrajnai harcokban eleinte az ukrán oldalon hallattunk több hírt a drónok bevetéséről, később Oroszország is felvette a versenyt ezen a területen. Az iráni öngyilkos drónok hatalmas károkat okoztak az ukrán energetikai infrastruktúrában. Ezek a gépek képesek észrevétlenül az ellenséges terület felé repülni, majd amikor bemérik a célpontot, automatikusan belecsapódnak – írta meg a Mandiner.

Nem kell fegyvert adni a robot kezébe ahhoz, hogy fegyver váljon belőle

Tim Ripley védelmi elemző szerint a Boston Dynamics és a többi robotikai cég elköteleződése a robotok felfegyverzése ellen dicséretes, de azt meg kell érteni, hogy nem kell fegyvert szerelni egy robotra ahhoz, hogy fegyverként lehessen használni. Példának hozta fel a felderítődrónokat, amelyeket jelenleg is folyamatosan használnak Ukrajnában.

– véli Ripley.

Hogyan működik a célpont kiválasztása egy nem teljesen automatizált rendszerben?

Jelenleg még nem kell attól tartani, hogy a csatatereken a Terminátor-filmekben látottakhoz hasonló gyilkológépek fognak masírozni, de azt látni kell, hogy a mesterséges intelligenciával felszerelt fegyveres robotok már széles körben elterjedtek. Egyelőre azonban még az ember kezében van a végső döntés.

A legkifinomultabb rendszereket két csoportba lehet osztani. Az egyik megoldásnál a mesterséges intelligencia feltérképezi a lehetséges célpontokat, majd azok helyzetét a kezelő elé tárja, aki választhat, hogy mire nyit tüzet. A másik megoldásnál a gép nem csak megkeresi a célpontokat, hanem rangsorolja is őket az operátornak. Végül természetesen itt is az ember dönt, hogy mire lő, de ebben az esetben a gép befolyása sokkal erősebb a végső döntésre.

A határ ott van meghúzva, hogy a gép emberi beavatkozás nélkül nem választja ki és nem támadja meg a célpontokat. 

– mondta a londoni King’s College háborús tanulmányokban jártas főmunkatársa, Mike Martin. A kutató szerint rémálomba illő forgatókönyv, hogy az ember elveszíti az irányítást a mesterséges intelligencia felett.

– tette fel a kérdést Martin. Szerinte a mesterséges intelligencia még nem okos annyira, hogy biztonságosan fegyvert lehessen adni a kezébe, de ahhoz már van elég esze, hogy adott esetben veszélyes legyen az emberre. A mesterséges intelligencia jelenlegi generációja kiszámíthatatlanná válik, amikor olyan helyzetekkel találkozik, amelyeket nem tanítottak meg neki értelmezni.