Így tárolhatók és menthetők meg a VHS-kazetták

A penészedés az egyik legrosszabb dolog, ami egy videókazettával történhet: jobb esetben csak felületi penészről van szó, amitől még a kazetta megnézhető, rosszabb esetben bemászik a rétegek közé, és szabályosan összeragasztja a szalagot. A probléma megelőzhető, ha megfelelő körülmények között tárolják a VHS-eket, de akkor sem biztos, hogy kukába kerülnek a családi emlékek, ha már megtörtént a baj.

Az Emlékmentő felidézi, hogy a VHS utat nyitott az otthoni mozizás élményének, és olcsó alternatívát kínált a családi emlékek megőrzésére, viszont ezek a kazetták sem örök életűek. A legtöbb digitalizálással foglalkozó szakértő ráadásul, ha meglátja a penészes videókazettát, azonnal vissza is adja a tulajdonosának, mivel szennyezett állapotban nem tanácsos betenni a lejátszóba.

– magyarázta Stier-Nemes Lenke, az Emlékmentő Digitalizáló Stúdió kommunikációs vezetője. Ha pedig nemcsak felületi a penész, hanem beivódott a belső rétegekbe is, akkor az orsó szorul, a szalag pedig szakad, akár négy-öt centiméterenként is.

Hogyan tároljuk megfelelően a VHS-eket?

Az egykor nagy becsben tartott videókazetták ma már sokszor pincékben, padlásokon vagy garázsokban várják a sorsukat, miközben tulajdonosaik mit sem sejtenek arról, hogy az adathordozók károsodnak.

„Az egyik fő ellenség a penész, amely elsősorban a fűtetlen, szellőzés nélküli, párás helyeket kedveli. A penész először csak a szalag szélein jelenik meg, de az idő múlásával a felületére is átterjed. Ezért érdemes szobahőmérsékleten, száraz helyen tárolni a videókazettákat. A legjobb, ha egy légmentesen záródó dobozba tesszük őket a lakás egy olyan pontjára, ahol stabil a hőmérséklet” – tanácsolta az Emlékmentő szakértője. Megjegyezte, a mágnesszalag nem bírja jól az extrém hőmérséklet-változásokat, így a kerti sufnik kerülendők.

Mit tehetünk, ha már penészes a kazetta?

Habár sokan nem bajlódnak vele, az ország néhány pontján akadnak olyan digitalizálással foglalkozó szakértők, akik speciális módszerrel meg tudják menteni a penészes VHS-kazettákat is. Ilyenkor szét kell szerelni a VHS-t, és speciális tisztítófolyadékokkal letakarítani a szalagot. Ez első körben általában egy felületi tisztítás, amelyet szükség szerint akár többszöri vegyszeres áttekercselés is követhet.

„Nem tudni előre, milyen feszítésnél szakad a szalag a penészesedés súlyosságától függően. Az egyik legrosszabb állapotú VHS-kazettát konkrétan centinként kellett lefejteni az orsóról, és nagyjából három napig küzdöttek érte az emlékmentős kollégák, de végül egy egészen jó minőségű felvételt lehetett menteni egy olyan esküvőről, amelyen még ott volt a rajongott dédmama” – emlékezett vissza Stier-Nemes Lenke.