„Kis túlzással vakon áraztak a piaci szereplők 2022 elején, amikor a koronavírus-járvány után végre teljes gőzzel ismét beindult a zenei élet. Ezt követően szembesült a magyar zeneipar egy újabb gazdasági jelenséggel, amelynek eredményeként elszálltak az üzemeltetési és logisztikai költségek mellett az energiaárak, az infláció, az utóbbit ráadásul lekövetett egy nagy bérteher-növekedés is. Bár elég nagy a szórás, azért azt kijelenthető, hogy a koncertjegyek, fesztiválbelépők és -bérletek ára idén 20-35 százalékkal emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Süli András, a debreceni Campus Fesztivál programigazgatója, a Music Hungary elnökségi tagja.
A szakember szerint egyelőre nem tudni, hogy a drágulás milyen hatással van a keresletre, bár most tavasszal már érezhetően kevesebben vesznek koncertjegyeket, mint a korábbi, őszi és téli hónapokban. A fesztiválok esetében pedig mindig a rendezvények után, a szezon végeztével érdemes levonni a megfelelő következtetéseket, mivel sokan az utolsó pillanatra hagyják a vásárlást.
Demjén Ferenc-koncertre például már 5540 forintért is lehet menni, míg az 50 éves fennállását ünneplő P. Mobil zenekart kicsivel több mint 8500 forintért élvezhetjük a Papp László Budapest Sportarénában. A SopronFest keretében egy napon láthatjuk többek között Majkát, a Margaret Islandet, a Punnany Massifot, ByAlex és a Sleppet, a Valmart, Metzker Vikit, továbbá a Tankcsapdát összesen mintegy 18 ezer forintért. A külföldi fellépők esetében viszont elég nagy a különbség az árakat illetően:
A walesi Tom Jones előadására az MVM Dome-ben alig több mint 10 ezer forintba kerül egy ülőhely, az olasz Eros Ramazzottit a Papp Lászlóban 20 ezer forint alatt is meghallgathatjuk élőben, az angol Depeche Mode-ra egy VIP prémium jegy már 94 100 forintot taksál a Puskás Arénában, a szintén a legnagyobb magyar futballstadionban koncertező amerikai Guns N’ Rosesért pedig akár 415 800 forintot is kifizethetünk, de például egy négytagú családnak a küzdőtérre is több mint százezer forintot kellett leszurkolnia a tikettekért.
A Noizz egy évvel ezelőtt készített egy körképet a fentebb említett fesztiválokat is figyelembe véve.
Ennek alapján egy teljes bérletért akkor átlagosan 41 720 forintot kellett fizetni, míg jelenleg ez az összeg 54 476, vagyis 12 hónap alatt mintegy 31 százalékkal drágultak ezek a belépők.
„A különböző költségek, tiszteletdíjak a zeneiparban egyszerűen csak lereagálják az adott gazdasági helyzetet. Egy zenekari gázsi rengeteg elemből tevődik össze, hiszen a produkció részvevői mellett a menedzsment és a háttérstáb tagjai is szeretnének bevételre szert tenni. Ezek a kiadások az utóbbi időben jelentősen megnőttek” – jegyezte meg Süli, kiemelve, hogy a Covid alatt sokan kénytelenek voltak új állás után nézni, egy részük pedig azóta sem tért vissza, emiatt a szektorban munkaerőhiány keletkezett.
A programigazgató úgy véli, a jó szakemberekért most már versenyezni kell, ennek – valamint az infláció – hatására pedig megindult egy jól látható és érzékelhető bérnövekedés az iparágban. Koncertet, fesztivált még békeidőben is hatalmas kihívás nyereségessé tenni, és Süli András azt tapasztalja, hogy a szervezők az idei jegyek árába elsősorban a megemelkedett költségeiket építették be. Hozzátette: mindenki legalább ugyanakkora látogatottságban reménykedik, mint amekkora a tavalyi volt, így a Campus is a 116 ezres látogatói számot lőtte be célként.
A fesztiválok végre kiheverték a pandémiát, idén nyáron ismét az igazi Szigetet élvezhetjük – VG PodcastRendkívül erős line-uppal és számos újdonsággal készülnek a szervezők az idei Sziget Fesztiválra. |
„Minket is meglepett, hogy 2022 őszén milyen ütemben fogytak az elővételes belépők, azóta viszont mintha megtorpant volna az érdeklődés a koncertek iránt. A Campus Fesztivál esetében azonban elégedett vagyunk az eddig eladott mennyiséggel, de azt mi sem tudjuk, hogy mit tartogat a következő időszak a számunkra. Nehéz megjósolni, hogy eddig elővigyázatosságból vásároltak-e az emberek, vagy végig ilyen jól fogynak majd a jegyek” – mutatott rá.
Süli András arról is beszélt, hogy a Music Hungary már fél évvel ezelőtt hangot adott az aggodalmának: azt a kérdés tette fel a szervezet, hogy az élő zenével foglalkozó magyar klubok életben tartása igényel-e valamilyen külső beavatkozást. Szerinte a vidéki hálózat már így is eléggé vékony, pedig év közben javarészt a Budapesten kívüli létesítmények biztosítanak fellépési lehetőséget az előadóknak. Elmondta, a fesztiválokat is érintik az elszállt rezsiköltségek, hiszen áramot bőségesen fogyasztanak, és a logisztika is megérzi az üzemanyagárak emelkedését, de szabadtéri rendezvények révén fűtésre például nem kell költeniük, szemben az egész évben működő klubokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.