Különösen kegyetlen lehet idén az El Nino: az előttünk álló időszakot jelentősen befolyásolhatja az extrém időjárás-jelenség

Az országok verseny futnak az idővel, hogy felkészüljenek a közeledő El Nino éghajlati jelenségre, amely aszályos, száraz időszakot eredményez Afrikában és Ausztráliában, a Karib-tengeren és az Egyesült Államok nyugati partján pedig óriási esőzéseket okozhat.

Becslések szerint a jelenség, amelynek hatását az éghajlatváltozás is erősíti, elképesztő károkat okozhat az emberiségnek, 

Olyan gazdagabb, fejlett országok is megsínylik, mint az Egyesült Államok és Japán, azonban ezek a gazdaságok és a helyi infrastruktúrák sokkal jobban fel vannak készülve a katasztrófára, mint a szegényebb területek. Peru 1,06 milliárd dollárt különített el az El Nino hatásainak és az éghajlatváltozásnak a kezelésére, míg a Fülöp-szigeteken külön kormánycsoportot alakított az előre jelzett csapadék kezelésére.

Mi okozza az El Ninót?

Bár a tudósok még vitáznak, hogy pontosan mi indítja el a folyamatot, de annyit lehet tudni, hogy az El Nino egy természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán keleti részének szokatlanul felmelegedett vizéből alakul ki. A jelenség akár kilenc hónapig is eltarthat, rendszerint karácsony tájékán kezdődik, a jelenség neve, az El Nino, utal spanyolul a kisgyermek Jézusra. 

Mivel a passzátszelek hatással vannak a nap által felmelegített vízre, a gyengülés hatására a Csendes-óceán vizei visszacsapódnak a hidegebb Csendes-óceán középső és keleti részére. A 2015–2016-os El Nino – az eddigi legerősebb ilyen jelenség volt – Peru partjainál a szardellaállomány kihalt a felmelegedett víz miatt. Az ausztrál Nagy-korallzátony koralljainak csaknem egyharmada szintén elpusztult.

Milyen hatással lesz az El Nino?

A Reuters beszámolója szerint csütörtökön az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) bejelentette, hogy az El Nino kialakulása már közeledik, az idei év különösen aggasztónak tűnik. Legutóbb 2016-ban volt egy erős El Nino, a hét évvel ezelőtti a világ eddigi legmelegebb éve volt. A meteorológusok most arra számítanak, hogy 

A szakértőket az is aggasztja, hogy mi történik az óceánban. Az El Nino hatására a Csendes-óceán keleti részén a vizek melegebbek lesznek a szokásosnál. Még a jelenség kezdete előtt, májusban, a globális tengerfelszín átlagos hőmérséklete körülbelül 0,1 fokkal magasabb volt, amely felpörgetheti a szélsőséges időjárást. 

– mondta Michelle L’Heureux, a NOAA Klíma-előrejelző Központjának meteorológusa.  

Az elmúlt hatvan év két legnagyobb El Nino-eseménye 1982–83-ban és 1997–98-ban következett be, hatásaikat pedig még öt évvel később is érezni lehetett. A kutatócsoport mérése szerint ezek 4,1, illetve 5,7 ezermilliárd dolláros veszteséget okoztak.

A kutatók szerint a 21. század végére a globális gazdasági veszteségek 84 ezermilliárd dollárra rúghatnak még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett ígéretek teljesülnek.

Hogyan befolyásolja az El Nino az időjárást?

– állítja Tom DiLiberto. Az El Nino idején az Egyesült Államok déli részén hűvösebb és nedvesebb az idő, míg a nyugati részén és Kanada egyes részein melegebb és szárazabb. A hurrikánok keletkezése akadozik, mivel a szélváltozások miatt a viharok nem alakulnak ki az Atlanti-óceánon. A csendes-óceáni trópusi ciklonok azonban lendületet kapnak, és a viharok gyakran a sebezhető szigetek felé fordulnak.  

Közép- és Dél-Amerika egyes részein heves esőzések várhatók, bár az amazóniai esőerdők általában szárazabbak. Ausztráliának pedig rendkívüli hőséggel, szárazsággal és bozóttüzekkel kell szembenéznie. Az El Nino azonban megkímélheti Északkelet-Afrikát, amelyet Afrika szarvának hívnak.

Történelmileg az El Nino és a La Nina jelenség átlagosan két–hét évente fordult elő. A La Nina, amely a Csendes-óceán keleti részén hűvösebb vizek esetén érvényesül, egy–három évig is tarthat. A La Nina akkor alakul ki, amikor az erős felszíni keleti szél Dél-Amerika felől Indonézia felé mozdítja a Csendes-óceán melegebb felszíni vizét. A tudósok nem biztosak abban, hogy az éghajlatváltozás megváltoztatja az egyensúlyt El Ninos és La Nina között, és így egy-egy minta gyakoribbá vagy ritkábbá válhat. Ha az óceánok hőmérséklete egységesen emelkedik, nem valószínű, hogy a ciklus megváltozna, mondták a tudósok, mivel a jelenség mögött meghúzódó alapvető mechanika ugyanaz marad.