A virsli a legnagyobb volumenben vásárolt termékkategória a feldolgozott húskészítmények közül – írta közleményében a Pick Szeged Zrt. Annak köszönheti népszerűségét a termék, hogy könnyen és gyorsan elkészíthető, meleg étel.
A Pick közleménye szerint
a magyarok 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, miközben negyedüknek fogalma sincsen róla, hogy miből készül a termék.
Az élelmiszerüzletek polcain rengeteg fajta virslit lehet kapni, illetve virslinek látszó más terméket. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mivel a Magyar Élelmiszerkönyvben szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy a gyártók milyen terméket nevezhetnek virslinek. A Pick Szeged Zrt. megbízásából készült kutatás szerint a virslit vásárlók 77 százaléka nem nézi meg a kosárba kerülő termék összetevőit. 49 százalék próbál az ismert márkák közül választani, illetve 39 százalék mondta azt, hogy virsliből mindig a magasabb árkategóriát választja. Virslivásárlásban a 60 év felettiek a legtudatosabbak, ők nézik meg elsősorban a termék összetevőit, a 18–39 év közöttiek viszont jellemzően a minél olcsóbb virslit keresik.
Holnaptól 15 százalékra nő a kötelező akciózás mértékeAugusztus 1-jétől 15 százalék lesz a kötelező akciózás mértéke, és bővül a programban részt vevő élelmiszerek köre is – emlékeztetett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. |
A felmérésben megkérdezettek 51 százaléka volt tisztában azzal, hogy
a Magyar Élelmiszerkönyv szerint csak azok a termékek nevezhetők virslinek, amelyek hústartalma legalább 51 százalék.
A szabályoknak megfelelő virslikategórián belül is eltérő az egyes készítmények hústartalma, a válaszadók 29 százaléka pedig azt mondta, hogy nem tudja, mely termékekben lehet megbízni.
A virsli összetevőiről sokféle legenda kering, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv pontos meghatározással szolgál arra vonatkozóan, milyen terméket tekinthetünk virslinek: legalább 51 százalékos hústartalommal készül, a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezenfelül legfeljebb 10 százalék lehet, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 millimétert
– mondta a Bonafarm Zrt. operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgatója, Haluska Adrienn. Hozzátette, hogy az előírások még kitérnek többek között a termék alakjára, burkolatára, ízére és illatára is. A vásárlóknak azt javasolta: mindig ellenőrizzék, hogy virslit tesznek-e a kosarukba, vagy pedig virsli jellegű készítményt.
A Pick közleményében azt is kiemelte, hogy
azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott virsli elnevezésnek, legtöbbször fantázianevekkel illetik az eladók. Ilyen nevek a rudacska, pálcika vagy a vürstli.
Ezek többnyire baromfi- és ízesített baromfitermékek, de sertésalapanyagból készült termékeknél is előfordul. Az utóbbiaknál általában a zsír- vagy a víztartalom határérték feletti, ezért nem felelnek meg a virsli kategória előírásainak. A csontokról mechanikusan lefejtett hús nem számítható bele a hústartalomba, ezért ezt külön jelölni kell a címkén.
Végezetül a kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit. A válaszadók 8 százaléka kinézet alapján választ, 14 százalék pedig arra törekszik, hogy minél pénztárcabarátabb legyen a vásárlás, így nem érdeklik az összetevők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.