India sikeresen elindította első megfigyelő űrmisszióját a Naphoz. Az újabb siker azután következett, hogy az ország néhány napja elsőként küldött holdjárót a Hold déli pólusára.
Az Aditya-L1 szombaton, indiai idő szerint 11 óra 50 perckor szállt fel a sriharikotai kilövőállásról.
A szonda most másfél millió kilométert utazik, hogy megközelítse a Napot.
Ez a Föld–Nap-távolság 1 százaléka. Az indiai űrkutatási hivatal közleménye szerint négy hónapot vesz igénybe, hogy a szonda eljusson erre a kijelölt pontra – írta meg a BBC.
Az Aditya-L1 a nevének első felét a hindu napistenről, Suryáról kapta, akit Aditya néven is emlegetnek. Az L1 a Lagrange 1. pontot jelenti, vagyis a Naptól számított 1,5 millió kilométeres távolságot, ahova a szondának el kell jutnia. A kutatók azért ide küldik a szondát, mivel a Lagrange 1. az a pont, ahol a Nap és a Föld gravitációs ereje kioltja egymást, így elméletileg itt az Aditya-L1 képes lenne energiafelhasználás nélkül lebegni. |
Az Aditya-L1 szombati fellövését az indiai televízió élőben közvetítette. A szakértők egyetértettek abban, hogy minden rendben ment, vagyis nem látszik akadálya annak, hogy a szonda célba érjen. A projekt igazgatója, Nigar Shaji szerint, ha a szonda eléri a célját, az nemcsak India számára lesz fontos, hanem az egész világ tudományos közösségének.
Oxigént, titánt, ként és több más elemet talált az indiai holdjáró a Hold déli felénIndia negyedik országként juttatott leszállóegységet a Holdra. Az ország külön eredménye, hogy a holdjárója a Hold déli pólusánál szállt le, ahova eddig egyetlen ország sem jutott el. A kutatók vizet keresnek a Hold felszínén, amit egyelőre nem találtak, de oxigént, szilíciumot, titánt és más elemeket igen. |
Arról nincs információ, hogy az indiai Nap-misszió mennyi pénzbe került, de
becslések szerint 46 millió dollárba kerülhet az Aditya-L1 pályára állítása.
A szondát hét szenzorral szerelék fel, amelyek a Napot tanulmányozzák majd. Folyamatosan vizsgálják ezeken keresztül a Nap külső rétegét, azt a rész, amelyet a Földről is láthatunk, illetve a rétegek között elhelyezkedő plazmaréteget. A kutatások segítenek majd megérteni a Nap működését, az olyan jelenségeket, mint a napszelek vagy a napkitörések, illetve ezeknek a Földre és az űrhajókra gyakorolt hatását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.