Recept a boldogsághoz: elektromos autók helyett okosvárosokat

Nem az a prioritás, hogy minden autót elektromosra cseréljünk, hanem a mobilitást kell újragondolnunk Paris Marx, a Road to Nowhere (Út a semmibe) című könyv szerzője szerint. Az író elsősorban arra próbál rávilágítani, hogy a villanyos kocsik esetében ugyan jóval kisebb a karbonlábnyom, de közben az alacsonyabb sem jelent nullát. Úgy véli, elsősorban a lakóhelyünk átalakítása lehet a kulcs a boldogabb élethez és a bolygó megmentéséhez. 

Több társadalmi interakció, boldogabb élet

Marx egy elképzelést kínál a közlekedési rendszerek kollektívabb megszervezésére. Olyat, amely figyelembe veszi a szegény, marginalizált és kiszolgáltatott emberek szükségleteit is. A mű egyebek között azt javasolja, hogy 

– pozitív irányba. 

Úgy gondolja, különböző indokokra van szükségünk manapság ahhoz, hogy kiszálljunk az autónkból, és helyette tömegközlekedési eszközt vegyünk igénybe.

Az elektromos autózásra már csak azért sem tekint megoldásként, mert, noha ezek a járművek nem bocsátanak ki káros anyagot, az akkumulátorok azonban mégiscsak ásványi anyagokból, például lítiumból és kobaltból készülnek, ami hatással van a klímaváltozásra.

Paris Marx azon a véleményen van, hogy az elektrifikációtól még nem lesznek föld alatti alagutak, amelyek a forgalmi torlódásokat, dugókat enyhítenék, ráadásul ez a mikromobilitási szolgáltatásokra sem hat ösztönzőleg, pedig hamarosan már nem a villanyos, hanem a repülő autó kerül a középpontba. Meg az okostelepülések.

Mik azok az okostelepülések, és hogyan kapcsolódnak a mobilitáshoz?

A Deloitte Tech Talks beszélgetésben Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere a következőképpen fogalmazott az okostelepülésekkel kapcsolatban: „A meglévő alkalmazások folyamatos, iteratív (ismétlő) fejlesztéséből egységes, összekapcsolt hálózat jön létre, amelyben egyre több minden van automatizálva, egyre több mindent vezérel mesterséges intelligencia, és városi szinten az olyan korlátos erőforrásokat, mint például a jó minőségű levegő, az ivóvíz, az utak áteresztőképessége, modern digitális eszközökkel, központilag menedzselik.” 

Illés-Kiss Gábor IoT-szakértő szerint szempont, hogy ezek az okosvárosok 

• legyenek hatékonyak, 
• rendelkezzenek társadalmi értékkel,
• termeljenek üzleti hasznot vagy 
• hozzanak megtakarítást a rendszerben. 

Kiemelte: ehhez azonban paradigmaváltás kell. Akkor lesz ugyanis okos egy település, ha a benne élő emberek és a döntéshozók is tudatosan törekednek a fejlett technológiai megoldások használatára.

Zarándi elmondta, a kiszolgáló infrastruktúra megteremtését az olyan igények húzzák majd, hogy például Budapestről Nagykanizsáig el tudunk menni úgy, hogy közben elolvastunk egy könyvet, esetleg a gyerekeinkkel játszottunk, vagy másképpen töltöttük hasznosan az időt. „Ez óriási értéket jelent, és ezért az emberek hajlandók lesznek fizetni” – jegyezte meg. 

Debrecen egy smart city, de Monor az ország első okosvárosa

Míg Debrecenben főként a smart city szemléletmódon alapuló város- és gazdaságfejlesztés kialakítására koncentrálnak, addig Monoron – amelyet még 2017-ben egy kormányhatározat mintavárosként jelölt ki – „a korszerű téradatkezelési technológiák fejlesztésére, az okosváros központi platformszolgáltatás létrehozására, működtetésére” összpontosítanak.

Monor Város Önkormányzatával együttműködve a Lechner Tudásközpont egy olyan hatékony térinformatikai rendszert fejlesztett ki, amely nemcsak a városüzemeltetés, hanem a lakosság számára is hasznos. Ebben minden ingatlannal kapcsolatos adat megtalálható: 

• térkép segítségével például utánanézhetünk, hol van a településen üres telek vagy hulladéklerakó, 
• hol, milyen közműellátottság érhető el, de arról is tájékozódhatunk, hogy 
• az adott telken milyen épület építhető. 

A városvezetés munkáját nagymértékben segíti, hiszen a város épületeiről is naprakész adatok állnak rendelkezésre. A 3D-modellekre épülő adatbázisból megtudhatjuk azt is, hogy az egyes közintézményekben milyen karbantartásokra vagy épp eszközökre van szükség. Összesen 2772 darab környezeti szenzorokkal felszerelt lámpaoszlopot telepítettek itt. 

A levegő minőségének, hőmérsékletének és páratartalmának mérésére, valamint a légnyomás figyelésére alkalmas lámpaoszlopok mindezen túl a fény erősségét is mérni tudják, és forgalomszámlálásra is képesek. A tervek szerint a begyűjtött információk egy részét a közterületeken található kijelzőkön, de a város honlapján és egy mobilalkalmazásban is elérhetővé fogják tenni. Az automatizált rendszer az adatok alapján szabályozza a fényforrások be- és kikapcsolását, a fény erősségét, de a meghibásodást is jelzi.

A településen ezenkívül hat darab USB-porttal felszerelt okospadot is telepítettek, továbbá öt beltéri és tíz kültéri ponton biztosítanak ingyenes wifihozzáférést a lakosoknak.