Ezek idén a legélhetőbb városok a világon, a listán egy magyarországi település is szerepel

A Mercer évente elkészíti a világ városait életminőség szerint rangsoroló listáját. Igaz, a kutatást legutóbb 2019 jelentették meg, amikor a koronavírus-járvány még nem fordította fel a mindennapi életet, az élen mégsem történt változás. A listát mindig is érdemes volt olvasni, ám a jelentősége mostanság még inkább felértékelődött, mivel az elmúlt években egyre többen váltottak otthoni munkára, esetleg most már digitális nomádként élnek.

Yvonne Traber, a Mercer mobilitásért felelős globális vezetője a Bloombergnek elmondta, hogy a városok vonzóképességét jelentősen befolyásolja a geopolitika, a természeti katasztrófák és a gazdasági kihívások. Ezek miatt sokan újragondolják prioritásaikat a tekintetben, hogy hol éljenek és dolgozzanak, mi a legjobb a maguk és a családjaik számára.

Mennyire élhetők Közép- és Kelet-Európa fővárosai?

A visegrádi négyek (Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország) fővárosai nagyjából egy szinten vannak élhetőség szempontjából. Jó hír, hogy 

Pozsony a 83. helyre, Varsó a 84. küzdötte fel magát. A V4+1 együttműködés ötödik országának fővárosa, a szlovéniai Ljubljana a 78. helyet foglalja el.

Ha kiszélesítjük a kört, és Románia felé tekintünk, akkor Budapest jócskán ráver annak fővárosára, Bukarest csupán a 111. helyet szerezte meg a világranglistán, a szerbiai Belgrád pedig csak a 142. helyre kapaszkodott fel. Szomszédos országaink közül Ukrajna fővárosa igen rossz szintet ért el, azonban Kijev 212. helye talán nem meglepő, tekintve, hogy az orosz–ukrán háborúban sűrűn rakétatámadás éri.

Melyik a tíz legélhetőbb város a világon?

A rangsor élén ugyanaz a település szerepel, mint a Covid–19-járvány előtt: továbbra is Bécs a legélhetőbb város, amely számos életterületen magas színvonalat képvisel. A jelentés kiemeli a város gazdag történelmét, lenyűgöző építészetét és nyüzsgő kulturális életét. Koppenhága a fenntartható szemléletéről, a zöld terekről, a jó biciklis infrastruktúráról, továbbá a kiváló egészségügyéről és oktatásáról híres. A lista élére a német városok kulturális lehetőségeikkel, erős gazdaságukkal és kitűnő tömegközlekedési rendszerekkel kerültek fel.

A top 10-ben hét európai város szerepel, de az Európai Unió több fővárosa is a rangsor első harmadában szerepel, köztük Amszterdam (14.), Oslo (24.), Párizs (32.), Helsinki (34.), Dublin (42.), London (45.), Aberdeen (49.), Glasgow (54.), és Birmingham (60.). Érdekes, hogy a szerelem és a kultúra fővárosaként jellemzett Párizs nem került be a top 10-be.

Mi a helyzet a megélhetési költségekkel és a környezetbarát politikával?

Ahhoz, hogy egy város mennyire lesz vonzó a vállalatoknak és a digitális nomádoknak, nem csak a település nyújtotta életminőség számít. További lényeges megfontolást jelentenek a megélhetési költségek. A városok azon dolgoznak, hogy minél több nemzetközi vállalkozást és dolgozót vonzzanak. Ebben jelenleg azok a legsikeresebbek, amelyek rugalmasságot, magas életminőséget és észszerű megélhetési költségeket biztosítanak.

A megélhetési költségek listáján Budapest a 144. helyet foglalja el. A Mercer ezzel és az életminőségi listán szereplő helyével

a legnagyobb településünk a 76. helyet foglalja el ezen a listán.

Ki és hogyan készítette a városok életminőségi listáját?

A Mercer a külföldre küldött munkavállalók – az angol szlengben expatek – életminőségére vonatkozó adatok egyik szolgáltatója. A vállalat minden évben megvizsgálja a kiküldött alkalmazottak és családjaik életkörülményeit azért, hogy információival segítse a multinacionális vállalatok és kormányok döntéseit. Ebből természetesen az egyének is profitálhatnak.

A Mercer azokat a városokat vizsgálta, amelyeket az ügyfelei jeleztek neki. A városokat életminőség alapján rangsoroló lista összehasonlítási alapjául New York Cityt vették. Az idei listán öt kontinens 241 városa szerepel, és az adatokat 2023. szeptember–november között elemezték.

Az életminőségi rangsort számos tényező figyelembevételével készítették el. Ilyen a politikai stabilitás, az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és a társadalmi-kulturális környezet. Ezek más-más hangsúllyal esnek latba az egyes városoknál, és alátámasztják a mondást, miszerint Európa sokszínű.