Míg ruhára, gyógyszerre többet, üzemanyagra, könyvekre és élelmiszerekre kevesebbet költöttek a lengyelek februárban. A kiskereskedelmi forgalom éves és havi szinten is zsugorodott. A lengyel kiskereskedelmi forgalom 2023 februárjában 5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg januárhoz képest 3,6 százalékos volt a zsugorodás.
Utánajártunk, hogy biztonságos-e a Revolutot használni, miután a könyvvizsgálója nem hitelesítette a fintech cég összes, a 2021-es pénzügyi évére vonatkozó bevételét. Habár a magyar hatóságnak csak korlátozott eszközei vannak, a vállalat az Európai Unióban teljes körű banki engedéllyel rendelkezik, és állítják: vitás esetben van lehetőség segítséget kérni tőlük – angolul.
Sokkal drágább lesz a tervezettnél a német LNG-infrastruktúra kiépítése, és egy része várhatóan kihasználatlan marad. Négy helyszínen hat telep épül, amelyek az év végén kezdik meg a munkát, és évente 27 ezermilliárd köbméter LNG feldolgozására lesznek alkalmasak. Hivatalos német jelentés szerint az LNG-infrastruktúra kiépítése jóval drágább lesz az eredetileg tervezettnél, és meghaladja a Bundestag által a 2022–2038-as időszakra jóváhagyott 9,8 milliárd eurót.
Évek óta nem volt annyi finomított termék – döntően gázolaj – az orosz tengeri tárolókban, azaz tartályhajókon, mint márciusban. Az enyhe időjárás miatt globálisan is kevesebb fűtőolaj fogyott. A Kpler adatai szerint 1,9 millió hordó orosz gázolaj hánykolódott tankereken, ami arra utalt, hogy egyes szállítmányokat már akkor berakodtak, amikor még nem volt meg a nyersanyag felvásárlója.
A hadiipar igénye ugrásszerűen megnőtt a lítiumra, mivel alumínium-lítium ötvözetet használnak a repülőgépek és a rakéták törzséhez. Az orosz termelés viszont még a Jelcin-érában leállt. Az újraindítás hatalmas üzlet, marják érte egymást az orosz iparbárók. Vlagyimir Potanyin Kreml-közeli oligarcha elhatározta, hogy kiszorítja a feljövőben lévő lítiumüzletből – és a vele összenőtt Norilszk Nikkel fémipari óriásvállalatból – vetélytársát és tulajdonostársát, a szintén Putyin-hű, de a vezetéssel olyan mértékben korántsem barátkozó Oleg Gyeripaszkát, korábban a Ruszal, most a Norilszk Nikkel egyik meghatározó tulajdonosát.
Veszélyben az újrázás – Miko Djukanovic elnök a legtöbb szavazattal jutott a második fordulóba, de ellenfeleinek összefogása letaszíthatja őt Montenegró „trónjáról”. Változást hozhat az idei elnökválasztás Montenegróban. Az eddigi elnök, Milo Djukanovic a szavazatok 35,3 százalékát szerezte meg az első fordulóban. Első számú kihívóját, Jakov Milatovic egykori gazdasági minisztert és oxfordi végzettségű bankárt a szavazók 29,3 százaléka támogatta. A pontos számokra a panaszok kivizsgálásáig várni kell, az adatokat a Center for Monitoring and Research (CEMI) közvélemény-kutató publikálta – írtuk márciusi cikkünkben. A politikus végül veszített, Jakov Milatovic lett az új montenegrói elnök.
Ráadásul emelkedő élelmiszerárak, infláció és munkanélküliség is fenyegeti a jóléti államot. Februárban már tizedik hónapja csökkent a kiskereskedelmi forgalom Svédországban, ahol a gazdasági problémák mellett egyre nagyobb a társadalmi feszültség. Itt a legnagyobb a visszaesés a fogyasztásban, de hasonlót él meg a többi jóléti rendszerként ismert skandináv állam is. A svéd kiskereskedelmi forgalom visszaesése februárban rekordot döntött, mivel az infláció és a hitelköltségek emelkedése továbbra is megviseli a régió legnagyobb gazdaságát.
A metaverzum pár éve a technológia egyik legfelkapottabb koncepciója volt. Márciusig a cégek sorra jelentették be, hogy leépítik vagy megszüntetik az ezzel foglalkozó egységeiket. Sőt, még a Facebook tulajdonosa, Mark Zuckerberg is inkább másra koncentrál. Várhatóan a mesterséges intelligencia hoz megtérülést a közeljövőben. Azt pedig nem látni, hogy a metaverzum felhasználói kedveltsége és keresettsége mikor éri el azt a kritikus tömeget, amikor már megtérülést biztosít a szolgáltatóknak. A Meta a metaverzum kiépítésére most már hosszú távú célként tekint. Talán évek múlva újból erőre kap az online világok gondolata, és egy nehéz munkanap után a kedvenc digitális tengerpartunkon pihenhetjük ki a fáradalmakat.
A BYD gyárat építene Európában, ám a Brexit miatt Nagy-Britannia ki lett zárva. A kínai BYD-nak nem éri meg az Egyesült Királyságban autógyárat telepíteni, véleményük szerint a Brexit gazdasági hatásai miatt már nem számít ideális helyszínnek. Azonban Magyarországon, ahol az iparágnak kiépített infrastruktúrája van, szívesen nyitnának új üzemet. A Berkshire Hathaway által is támogatott csoport 2030-ig mintegy 800 ezer modellel szeretné megnövelni az európai eladásokat, legalább egy autógyárral a régióban. Már van egy üzemük az EU-ban, azonban ott egyelőre csak buszokat és teherautókat szerelnek össze.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung forrásai szerint a BYD novemberre meghozta a döntést a magyarországi üzemének létesítéséről.
Az amerikaiak nyilvánosságra hozták azokat a videófelvételeket, amelyek amerikai források szerint bizonyítják, március 14-én egy orosz elfogó nehézvadászgép, egy Szu–27-es hátulról rárepülve megsemmisített egy nagy méretű, többtonnás amerikai felderítő-hírszerző-csapásmérő drónt, egy Kaszást (MQ-9 Reaper), amely amerikai források szerint nemzetközi vizek felett repült. Pár nappal az incidens előtt egy feltehetően atomfegyverekkel felszerelt B–52H amerikai stratégiai nehézbombázó minden korábbinál közelebb repült a Balti-tengeren Szentpétervárhoz. A szokásoktól eltérően nem kapcsolta ki a jeladóját – így üzent az oroszoknak: itt vagyunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.