Egy új dinoszauruszfajt fedeztek fel az ELTE kutatói Erdélyben
Az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2019 óta folytat ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében. Feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyeknek tudományos feldolgozása még jelenleg is zajlik. A dinoszauruszok maradványaira vonatkozó első eredményeket a napokban tették közzé a Cretaceous Research című folyóiratban.
A feltárt leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kis méretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely az új publikáció fő témáját adó Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik.
„Bár az említett dinoszauruszcsalád közeli rokon fajainak leletei más kontinensekről, például Észak-Amerikából vagy Ausztráliából is ismertek, maga a Rhabdodontidae család endemikus volt 85–66 millió évvel ezelőtt az akkor létezett európai szigetvilágban. Ez a viszonylag kis méretű állatokat tartalmazó csoport jelenleg kilenc fajt foglal magába. Ezek közül többet is az utóbbi húsz évben írtak le, köszönhetően az újonnan indult szisztematikus ásatásoknak” – mondta az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza, Magyar János. Ezzel együtt az általuk most begyűjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint korábban feltételezték.
Fotó: ELTE Kommunikáció
A Hátszegi-medence már több mint egy évszázada ismert a késő kréta időszakból származó törpe méretű dinoszauruszok maradványait tartalmazó kőzetrétegeiről. Az innen származó első dinoszauruszmaradványokat még báró Nopcsa Ferenc tanulmányozta az 1900-as évek legelején. A valiorai völgyben újonnan indult ásatások immár négy éve zajlanak, és nemcsak új leletanyagok felfedezését eredményezték, hanem a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élőhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak.
Az újonnan előkerült maradványok a legteljesebb rhabdodontida-csontvázak a Hátszegi-medence nyugati régiójából.
A csontok rendkívül jó állapotban őrződtek meg, viszonylag kevés törést és kopást szenvedtek el az eltelt évmilliók során.
Továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek eddig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem.
A késő kréta időszakból származó dinoszaurusz-fosszíliák sokkal ritkábbak Európában, mint például Ázsiában vagy Észak-Amerikában, és az előkerült maradványok is többnyire hiányos csontvázak vagy különálló csontelemek. Tehát eddig még nem ismert egyik rhabdodontida faj teljes csontváza sem, ami jelentősen megnehezíti a csoport rendszertanának kutatását.
A mostani publikációban szereplő leletegyüttes és a korábbi gyűjteményekben található maradványok összehasonlításával, valamint a további ásatások során előkerülő leletek vizsgálatával remélhetőleg pontosabb képet lehet majd kapni Európa egyik jellegzetes és változatos dinoszaurusz csoportjának az eredetéről, rokonsági viszonyairól és fejlődéstörténetéről. A valiorai völgy lelőhelyeiről származó más gerincesekhez tartozó csontok azonosításával várhatóan majd többet megtudhatunk ennek a pár millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtti faunának az összetételéről és egyéb ökológiai jellemzőiről is.
Sikerült lemodellezni a megacunamit, ami legyilkolta a dinoszauruszokat66 millió évvel ezelőtt egy majdnem 10 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Földbe, ami egy megacunamit indított el, ami kiirtotta a dinoszauruszokat, illetve a bolygó növény- és állatfajainak mintegy háromnegyedét. Egy nemzetközi kutatócsapat elemezte a becsapódást és lemodellezte a cunamit, ami kis híján eltörölte a földi életet. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.