Indul a kertszezon: a városban is lehet már zöldségünk

Bárki megtermelheti saját zöldségét, ehhez többek között elég egy szaporítótálca, egy készen kapható magaságyás, palántaföld, palánta vagy vetőmag, néhány eszköz és egy balkon – derült ki a Praktiker legfrissebb közleményéből. A közösségi kertekben ennél is több a lehetőség: tavasz elején tervezzük meg, mit és hova tudunk és szeretnénk ültetni, ellenőrizzük a szerszámokat, készítsük elő a talajt, vessük el az első magokat, később pedig ültethetjük az előnevelt palántákat is. Azzal is legyünk tisztában, hogy melyik haszonnövény bírja az árnyékot, vagy épp a sok napsütést. 

Itt a tavasz, egyre több a feladat a kertben: ha eddig nem tettük, ellenőrizzük és pótoljuk a kerti szerszámokat, tervezzük meg a kertünket, veteményesünket, készítsük elő a talajt az ültetéshez. Még március elején sem késő palántát nevelni: szaporítótálcán vagy akár tejfölösdobozban is előnevelhető a brokkoli, cékla, padlizsán, paprika, paradicsom, uborka, zeller vagy a karfiol. Emellett magról már elkezdhetjük vetni a hidegebb időben is jól csírázó zöldségeket, például a hagymásokat, valamint a gyökérzöldségeket, így a sárgarépát, a petrezselymet vagy a paszternákot.

Azoknak is érdemes belevágni a kertészkedésbe, veteményezésbe, akik városban élnek, és nincs saját kertjük. Erre bárkinek van lehetősége az egyre népszerűbb közösségi kertekben, amelyeknek több előnye is van: közelebb hoz a természethez, segít a kikapcsolódásban, közösségi élményt nyújt, és megtermelhetjük a szükséges zöldséget, gyümölcsöt, ráadásul így az ellátási láncot is jócskán lerövidíthetjük. Ezek a legfontosabb tennivalók tavasz elején, ha nemcsak virágokat, hanem veteményest is szeretnénk a kertben.

1. Pár négyzetméteren is termeszthetünk zöldséget: így alakítsuk ki hozzá az ágyást!

Veteményest kis helyen is ki tudunk alakítani, például közösségi kertben egy parcellán vagy akár egy teraszon nagy balkonládában, amelyben a zöldségpalánta is jól érzi magát. Szabadföld esetén pedig olyan területet keressünk, ahol a növény igényeihez igazodva van elég napfény, és megoldható a locsolás. Az ágyást érdemes nagyjából 1 x 1 méteres területen karókkal és madzaggal, vagy pedig deszkával kijelölni és határolni.

Több ágyás esetén hagyjunk magunknak közlekedőutat, ahonnan könnyebben műveljük a veteményest. Amennyiben többfajta zöldséget szeretnénk, a nagy négyzetet tovább oszthatjuk kisebbekre, mindegyikbe más magot vagy palántát ültetve. Erre alkalmasak a levélzöldségek, például a spenót vagy a fejessaláta, valamint a hagyma, a karalábé, a retek és a fűszerek. Fontos, hogy a kezdők kicsiben gondolkodjanak, mert az első idők inkább a kísérletezésről, tapasztalatszerzésről szólnak, és így a későbbiekben sem veszítik el lelkesedésüket. Termesztőtálca segítségével azok is kipróbálhatják a veteményezést, akik lakásban élnek és nincs sok helyük.

2. Ültetés előtt lazítsuk a talajt, és növeljük tápanyagtartalmát

Miután kijelöltük a veteményes helyét, kezdődhet a talaj előkészítése, hogy a föld szerkezete, összetétele, tápanyagtartalma és víztartó képessége minél jobban kedvezzen a termeszteni kívánt növényeknek. Ha ősszel nem ástuk fel a földet, tavasszal a gyomlálás után inkább ásóvillával forgassuk át a talajt, hogy ne bolygassuk meg fölöslegesen a rétegeket. Illetve, ha elmaradt a talaj javítása, most pótolhatjuk tőzeg, szerves vagy műtrágya, esetleg komposzt hozzáadásával. A baromfi- és galambtrágyát ősszel érdemes alkalmazni, ami tavaszra érik meg, márciustól viszont az istállótrágya az egyik legjobb választás, ami segíti a növények fejlődését. Kötöttségtől függően a talajt lazíthatjuk kvarchomokkal, valamint javíthatjuk alginittel, vagyis talajjavító sóval. Jó hír a kandallóval fűtőknek, hogy a fahamu szintén hatékony talajjavító, mert magas a foszfortartalma, ezért érdemes gyűjteni azt a fűtési időszakban, ezzel már előkészülve a tavaszi munkálatokhoz. A föld tápanyagtartalmát természetesen komposzttal is növelhetjük.

3. Szebb lesz a termés, ha ezeket a tanácsokat megfogadjuk

Már tervezéskor fontos figyelembe venni kertünk tájolását és adottságait. Egy közösségi kertben szűkebb a mozgásterünk, hiszen parcellánk helye fix, a veteményes kialakításakor jobban kötve vagyunk a körülményekhez. Ha sok az árnyék, érdemes árnyéktűrő zöldséget választani, például céklát, brokkolit, répát, karfiolt, babot. Ugyanakkor, ha reggeltől estig süt a nap, szükség lesz árnyékolásra. Erre alkalmas például a Raschel háló, amely szövéssűrűségtől függően szűri a napsugarakat, és amelyet az ágyás oldalán feszesen érdemes kihúzni. Sőt, az ágyás fölé helyezve a jégkároktól is megóvhat.

A szebb termés érdekében a palántákat ne ültessük túl sűrűn, hagyjunk elég helyet a fejlődésükhöz, és védjük a betegségektől, kártevőktől. A gombabetegség megelőzésében segít, ha a vizet nem hagyjuk sokáig a leveleken állni, emellett gombaölőszert is alkalmazhatunk. Rovarok ellen hatásos a vegyes ültetés: ha a paradicsom és fűszernövények közé büdöskét, eper mellé pedig fokhagymát ültetünk, elvonjuk a bogarak figyelmét. A levéltetvek ellen pedig természetes, csalánalapú levéltrágyával is védekezhetünk. Mivel hajnali talaj menti fagyok akár a májusi fagyosszentekig is előfordulhatnak, a palántákat vékony mulcsréteggel is óvhatjuk.

.