Jönnek a friss zöldségek, jöhet az egészségtudatos táplálkozás kísérlete

Itt a tavasz, hamarosan újra friss, hazai zöldségek közül válogathatunk, érdemes ilyenkor áttekinteni, mit tehetünk azért, hogy kiegyensúlyozottan és változatosan étkezzen a család. Nem kell nagy varázslatra gondolni, és nem is kell azonnal mindent megreformálni, érdemesebb fokozatosan haladni – derül ki a Báder Gabriella biomérnök, az országszerte több helyre vegyszermentes zöldségkosarakat szállító MyFarm hartai ügyfelének tanácsaiból. 

A biomérnök szerint az egészségtudatos étkezés alapszabályai a következők:

A mikrotápanyagok nem egyenlők a bevitt ételek kalóriamennyiségével, viszont ezekre van szükségünk a sejtszintű fejlődéshez. Ez azt jelenti, hogy ételválasztásainknál nézzük meg, hogy például egy péksüti vagy az édesburgonya tartalmaz-e több cinket, magnéziumot, színanyagokat és rostokat. 

Ki kell törni a paprika-paradicsom-uborka-háromszögből

A boltokban található élelmiszerek 70 százaléka (többszörösen) feldolgozott és finomított termék, ha tehetjük, válasszunk ezek helyett inkább a feldolgozatlan, finomítatlan, természetből jövő alapanyagokat. A zöldségeket és gyümölcsöket gabonafélékkel, vagy álgabonafélékkel (például hajdina, rizs, quinoa), hüvelyesekkel, húsokkal, halakkal, tojással és belsőségekkel kiegészítve már egy jó alapcsomagot tudunk letenni az otthoni asztalra. 

A lakosság zöldségfogyasztási szokásai túlnyomórészt kimerülnek a paprika, paradicsom, uborka háromszögben. Pedig ezeken túl is van élet, hozzuk be az étrendünkbe a karfiolt, káposztaféléket, tökféléket, keresztesvirágúakat, salátákat! Egy idő után még egészségtudatosként is hajlamosak lehetünk beleragadni öt-hat alapanyagba, de választhatjuk például a rizs helyett a hajdinát, a kölest vagy sült, színes gyökérzöldségeket is. Néha megéri a hagyományos választásokon túllépni, kinyitni a látókörünket, új recepteket keresni. 

Ez segít a makrotápanyagok (szénhidrát, zsír, fehérje) megfelelő elosztásában. A kiegyensúlyozott tányér elve a gyakorlatban úgy néz ki, hogy főétkezésnél a tányérunk legalább fele tartalmazzon rostdús zöldségeket, például: friss salátát, párolt brokkolit vagy valamilyen fermentált zöldséget: savanyú káposztát, kovászos uborkát, esetleg olajbogyót. A tányérunk negyedén legyen jó minőségű, kevéssé feldolgozott szénhidrátforrás, például sült édesburgonya, sütőtök vagy egy majonézes krumplisaláta, főtt hajdina. A maradék egynegyednyi helyre pedig valamilyen zsír- és egyben fehérjeforrást helyezzünk. 

Konkrét példa: egy szelet sült hal egy adag főtt hajdinával, friss salátával, paradicsommal, retekkel olajbogyóval – ez egy kiegyensúlyozott tányér, mert megfelelő mennyiségben és mértékben van rajta zsír, fehérje és rost. 

Ha egy hölgy egészségtudatosan szeretne élni, ráadásul várandósság előtt áll, akkor a fentiek jó ökölszabályok lehetnek, és nem csak a leendő anyáknak, de az egészséges fogantatás miatt az apáknak is. 

Hogyan vezessünk be új étkezési szokásokat?

Nos, az ritkán szokott működni, hogy az egyik napról a másikra mindent megváltoztatunk, a szakértő azt javasolja, hogy tegyük ezt inkább lépésről lépésre, új kis szokások bevezetésével. Előbb reformáljuk meg a reggelit, aztán a következő étkezésre hozzunk be minél több zöldséget, később nyúljunk hozzá a főétkezésnél, mondjuk a szénhidrátforráshoz, hogy ne mindig tészta vagy krumpli legyen az asztalunkon. Szépen fokozatosan, ahogyan beépítjük az új apróbb szokásokat, úgy egy idő után már ez válik természetessé, mert az életmódváltás azt is magával hozza, hogy rájövünk: tényleg ezek az ételek töltenek fel, ettől lesz több energiánk, jobb az emésztésünk, optimalizált a testsúlyunk és nyugodtabb az alvásunk. 

Báder Gabriella szerint, 

Jobban fogunk koncentrálni a munkánkban, este marad még energiánk a gyerekünkkel játszani, és pihentetőbben is alszunk. Mint mondta, az étkezési szokásokat és a hétköznapi teljesítményünket az ember agya nem feltétlenül köti össze, pedig nagyon is van összefüggés közöttük. Az étkezésünkből alapvetően következik ugyanis, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben.