BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Tündérkert

Tarolt a Tündérkert a Magyar Mozgóképfesztiválon

Átadták a Magyar Mozgókép Díjakat a Veszprémi Petőfi Színházban, összesen 22 kategóriában. A Megafilm Service alkotásai és alkotói közül a legjobb jelmez díját Zelenka Nórának ítélték a Majdnem menyasszony című filmben nyújtott teljesítményéért, a legjobb maszk elismerést pedig Tóth Anikó kapta a Tündérkert – Kísértések koráért. Utóbbi a legjobb tévésorozat kategóriában is nyertes lett.

A szakmai díjeső mellett, a nézők figyelme is a Megafilm Service alkotásain volt az idei Moz.Go – Magyar mozgóképfesztiválon, hiszen számos helyszínen vetítették a gyártócég filmjeit, a vetítések utáni közönségtalálkozókon pedig az alkotók, művészek meséltek a gyártási folyamatról, a forgatások kulisszatitkairól és személyes élményeikről.

Kálomista Gábor, Madarász Isti és Helmeczy Dorottya / Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál / Facebook

A legsikeresebb történelmi kalandfilmsorozatból, a Tündérkertből a harmadik epizódot, Az áruló jutalma című részt láthatták a nézők a rendezvényen. A vetítés után Helmeczy Dorottya producer, Horváth András Dezső forgatókönyvíró és a főszereplő, Katona Péter Dániel mesélt. 

A sorozat két hétig volt a Netflixen a tíz legnézettebb sorozat között, a Duna TV-n pedig bekerült a harminc legnézettebb műsor közé. Gyártóként mindig nagy izgalom figyelni, ahogy a nézők reagálnak. Rengeteg szenvedélyes visszajelzést kapok róla a mai napig, és ha látom, hogy kibillentettük a nézőt a komfortzónájából, akkor az nagyon jó érzés – mondta el Helmeczy Dorottya. 

A Tündérkert rehabilitálta Báthory Erzsébetet

A Báthory Gábort játszó Katona Páter Dániel többek között arról beszélt, hogy egy színész akkor lehet hiteles, ha a szerepet magából próbálja megformálni, vagyis a karakterré válik, nem pedig eljátssza azt. Nem könnyű könyv az Erdély-trilógia, az első kötet csaknem ötszáz oldal – mesélte Horváth András Dezső forgatókönyvíró az előkészítési folyamatról. 

Kiemelte, hogy a 2018-ban kezdődő munka első hat hónapja azzal telt, hogy kiválasszák azokat a történelmi jeleneteket, amelyeket meg tudnak valósítani. „Születtek olyan karakterek, akik Móricznál kisebb hangsúlyt kaptak, de mi filmes szempontból izgalmasnak találtuk. Ilyen például Báthory Erzsébet, aki nálunk amellett, hogy nagy hatalmú, de egy nagy tudású gyógyító asszony is” – tette hozzá. 

A veszprémi várbörtön

Autentikus helyszínen, az egykori veszprémi várbörtön udvarán vetítették a Cella – Letöltendő élet antológiasorozat 1992 című epizódját, ami a magyarországi olajszőkítések maffiaháborús időszakában játszódik. A közönségtalálkozón Annus Péter line producer, Bendi Balázs forgatókönyvíró, a sorozat ötletgazdája és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros mesélt. Bendi Balázs szándéka az volt, hogy a bűn világát mutassa be, és ehhez keresett keretet. A nyolcrészes antológia kétszáz év történelmét dolgozza fel, fikciós történeteken keresztül, 1848-tól napjainkig. – Azt gondoltuk, könnyebbség lesz a nyolc epizódot egy helyszínen leforgatni, amit csak be kell rendeznünk az adott korszakhoz – vette át a szót Annus Péter.

Később rá kellett jönnünk, hogy a legapróbb részlete is mesélni tud ezeknek a falaknak, mint egy állandó szereplője a sorozatnak, ezért a legapróbb részletekig kellett változtatni rajtuk szinte minden epizódnál, hogy korhűek és hitelesek legyenek.

Márkusné Vörös Hajnalka elárulta, hogy amikor az első pár kockát megnézte a sorozatból, felkiáltott: „Te jó ég, ez a veszprémi börtön!” – Szóval ennyire jól sikerült az alkotóknak a hiteles megjelenítés – összegezte a levéltáros. 

Herczeg Ferenc a filmvásznon

Stílusosan a balatonfüredi Vaszary Galéria századelős teraszán meséltek a Magyar mozgóképfesztivállal párhuzamosan futó Könyv-bor-jazz fesztivál vendégeként a Majdnem menyasszony című film alkotói. Somogyi György forgatókönyvírónak ez már a harmadik Herczeg Ferenc filmes adaptációja volt. Az író elmondta, hogy jeleneteket és karaktereket vontak össze, szűkítették időben a történetet, és olyan pillanatokat is beletettek a filmbe, amelyek az eredeti regényben nem voltak benne.

 Filip Fruzsina elárulta, neki ez volt az első line produceri munkája, a Marikát játszó Kelemen Hannának pedig az első filmes főszerepe. – A film arra világít rá, hogy nőként hozhatunk szabadon döntést, és döntsünk is, mert a határ a csillagos ég – mondta a line producer.

 Hajdu Tibor, aki Toll Jenőt alakítja, lubickolt a szerepben.

Mindig szerelmes férfiakat játszottam eddig, most voltam életemben először negatív figura. Toll Jenőként végre gonoszkodhattam egy kicsit

– nevetett a színész.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.