A tehénböfögéstől a WC öblítésén keresztül az áfonyaszedésig – ezek a világ legfurcsább adói

A leggyakoribb adók közé tartozik többek között a jövedelemadó, az osztalékadó, az ingatlanadó és a forgalmi adó. Számos ország adót vet ki az öröklésre, a hosszú és rövid távú tőkenyereségre, de gyakoriak a jövedéki adók is. Az adózás azonban világszerte változik, így a Föld minden táján léteznek szokatlan adók. 

Íme néhány a világ legfurcsább adói közül az Euronews összeállítása alapján:

• Áfonyaadó
• Gyorsételadó, csipszadó
• Babanévadó
• WC-öblítési adó
• Robotadó
• Tehénböfögési adó

Áfonyaadó

Az áfonyaadóval elsősorban az amerikai Maine államban találkozhatunk. A vadon termő áfonya fontja (45 dekagrammja) után másfél dollárcentet kell fizetni. Az adó megoszlik a gyümölcs feldolgozója és termelője között, és elsődleges célja az áfonya túlszedésének megakadályozása. A közelmúltban azonban a vadáfonyáért felelős bizottság egy évre felfüggesztette az adó alkalmazását, mivel lecsökkent a haszon a gyümölcsön a munkaerőköltség és az infláció emelkedése, továbbá az erősebb verseny és a klímaváltozás hatásai miatt.

Robotadó

A robotadót Dél-Koreában vezették be 2017-ben azzal a céllal, hogy lassítsa a munkahelyek megszűnését. A munkahelyek elvesztése ugyanis nemcsak a munkavállalóknak és családjaiknak rossz, hanem az államnak is, mivel emiatt kevesebb az adóbevétele.

Tehénböfögési adó

A tehénböfögési adót Új-Zéland vetette ki. Az intézkedés célja az üvegházhatású gázok, például a metán kibocsátásának csökkentése volt. Az adó nem volt hosszú életű, mivel széles körű felháborodást okozott a gazdálkodók körében. Az ellenzők egyrészt azt vetették a kormány szemére, hogy már így is lényegesen kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki a hazaiak más országok gazdáihoz képest, másrészt pedig rávilágítottak, hogy az adó valószínűleg munkahelyek elvesztését, az élelmiszerárak növekedését és az exportbevételek csökkenését okozhatja. Az ország vezetése így más módszereket keres, hogy teljesíthesse a klímacéljait.

Csipszadó

Ez az adó Magyarországhoz kötődik. A magyar népegészségügyi termékadó, köznyelvben csipszadó, a sok sót, cukrot és más, általánosan egészségtelennek tartott összetevőt tartalmazó gyorsételek adója. Az intézkedés célja, hogy egészségesebb étkezésre ösztönözze a lakosságot és csökkentse a tinédzserek elhízását. Az adót 2011-ben vezette be az Orbán-kormány, és 4 százaléknyi mértéket a csomagolt élelmiszerekre és italokra kell megfizetni, beleértve az édességeket, fűszereket, üdítőket, csipszeket és gyümölcslekvárokat. Az adó mértékét 2022-ben felemelték.

Mexikóban 8 százalékos gyorsételadó van, amelyet 2013-ban vezettek be az édességekre, a gabonaalapú feldolgozott élelmiszerekre, a mogyoróvajra és a rágcsálnivalókra.

India néhány államában pedig zsíradóról döntöttek, amelynek alapján Keralában és Gudzsarátban megadóztatják a hamburgerek és a pizzák vásárlóit.

Babanévadó

A svéd babanévadó a furcsa babanevekre kivetett adó, különösen azokra, amelyeket lényegesen nehezebb kiejteni. A szülőknek körülbelül 285 ezer forintnak megfelelő koronát kell kiköhögniük az olyan utónevekért, mint a Lego vagy a Google. A svéd gyermekneveket az ország adóhatósága is jóváhagyja a gyermek ötödik születésnapja előtt.

WC-öblítési adó

A WC-öblítési adót az amerikai Maryland államban vetik ki, és aszerint kell fizetni, hogy a lakosok hányszor húzták le a tartályt. A 30 dollár értékű adót 2004-ben vetették ki, hogy a befolyt összeget a Chesapeake-öböl helyreállítására fordítsák. Ott ökológiai katasztrófa fenyegetett az algák elszaporodása miatt. Az adót 2012-ben megduplázták, az öböl pedig mára sokkal szebb állapotában tündököl.