A sinka nem véletlenül a hortobágyi pásztorok egyik közkedvelt kutyafajtája: a rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű és kunkorodó farkú kutyafajtának már a neve jelentése is „sima”. A sinkát több mint ötven évvel ezelőtt a pásztorok tenyésztették ki. Ma is élő pásztoremberek elmondása alapján egy német turista németjuhászával pároztattak egy mudit. A legfontosabb az állat genetikája, hogy milyen terelőkutya volt az anyja és az apja, mennyire alkalmas a munkára – a Hukosz – Magyar Ebfajták Szövetsége osztotta meg közösségi oldalán, hogy tizedik magyar kutyafajtaként bejegyezték a sinkát.
Kosina Péter hortobágyi gulyásszámadó elmondta, hogy a sinkára már „a pénz és a divat rátette a kezét”: szobakutyának, házőrzőnek és vadászkutyának használják őket, ami távol áll az eredeti környezetüktől. A Haon kérdéseire Kosina Péter elmondta, hogy a pásztorok körében ma azért kedvelt inkább a sinka kutya, mint a puli vagy mudi, mert jobban bírja a munkát, és a rövid szőrének köszönhetően a 40 fokot közelítő nyári meleget is könnyebben viseli.
A gulyásszámadó szerint nagyon kevés pásztor fogja támogatni, hogy a sinka önálló kutyafajtaként legyen elismerve,
mivel bonyolult tenyésztési múltja miatt mindenki a magáét tekinti az igazinak. „Ahogy a pumikat, pulikat elkezdték törzskönyvezni, fajtásítani, lassan eltűntek a pásztorok mellől. Ma már ilyen kilincs alatt járó, apró termetű kutyákká lettek. Nincs már meg bennük a megfelelő vérmérséklet a munkához, inkább az árnyékban hűsölnek” – mutatott rá. Megjegyezte, a sinkák közül is akad, amelyik nem alkalmas a munkára, és ma is kell még németjuhász a vérfrissítéshez.
Kosina elmondta, van olyan pásztor, aki maga tanítja be a sinka kutyáját a terelésre, de előfordul az is, hogy az idősebb kutyával „indítják meg”, csupán arra kell figyelni, hogy a kölyök ne szokjon rá, hogy várja a felnőtt kutyát. „Ösztönből tudják, hogy mi a dolguk, de persze kellenek a vezényszavak, mozdulatok. Az értelmesebb folyamatosan figyel az emberre és a jószágra is” – mondta a hortobágyi gulyásszámadó.
Ma már minden második magyar család tart kutyát, a hárommillió hazai eb többsége vidéken, illetve kertes házban él. Jelentősen megnőtt az elmúlt pár évben a különböző házi kedvencekkel kiadó lakást keresők száma is, sokakat érdeklő kérdés, hogy milyenek az albérlet árak kutyával. Nincsenek könnyű helyzetben a kisállattal költöző bérlők, akik szűkebb kínálattal és több havi kaucióról szóló elvárásokkal találkoznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.