A második hullám hetvenezer munkahely elvesztésébe kerülhet

Egy második vírushullámmal is számolva az alappálya szerinti 3,9 százalék helyett 4,5 százalékkal eshet a bruttó hazai termék (GDP)

– mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A nem munkacélú határátlépés korlátozása erősítheti a fogyasztást – elsősorban a belföldi turizmust –, ezzel tompíthatja a második hullám negatív hatásait. Mivel egy második hullám esetén nem valószínű a tavaszihoz hasonló, szigorú korlátozások bevezetése, a gazdaság vélhetően nem áll le. A szakértő szerint

a második hullám megakaszthatja a talpra állást, de új negatív fordulatot nem hoz.

Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese alapesetben 3,7 százalékos GDP-csökkenést vár, ami 7,4 százalékosra romolhat egy tavaszihoz hasonló hosszúságú második járványhullám esetén. A súlyosbodó vírushelyzet miatt a foglalkoztatás 2,7 százalékkal eshet az idén, vagyis 120 ezren veszíthetik el a munkájukat, míg második hullám nélkül csupán 50 ezren. Az elemző hangsúlyozta:

a kormányzati szektorban várhatóan stagnál az alkalmazottak száma, a munkahelyek a magánszférában szűnnek meg.

Egy járványhullám esetén, 8 százalékos második hullámmal kalkulálva, 10 százalékos visszaesést vár 2020-ra a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) júniusi előrejelzése.

A korán megalkotott prognózisból nem derül ki, hogy mennyire súlyos őszi járványhelyzettel számoltak. Az OECD szerint inkább a 2021-es GDP-adatban jelentkezik az esetleges második járványhullám hatása, így ugyanis csak 1,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék, míg a csendes ősz 4,6 százalékos bővülést hozhat jövőre.

Kuti Ákos prognózisa szerint az idei mellett a jövő évi növekedés is megsínylene egy második járványhullámot, mert a 3,9 százalékos felpattanás helyett csupán 1,8 százalékkal nőne a GDP, ami elhúzódó talpra állást jelent. Suppan Gergely kevésbé szigorú korlátozásokkal kalkulálva 7,2 százalékos felpattanással számol, elsősorban a fogyasztás és a nemzetközi turizmus felpörgésének köszönhetően. Ehhez azonban ez év végére el kell készülnie a hatásos koronavírus-vakcinának, ugyanis a lakosság beoltása hónapokig tart, ezért a turistaszezon előtt már magas átoltottsági szintet kell elérni a nemzetközi forgalom beindulásához.

Az elemző a magas növekedési várakozást az uniós helyreállítási alapnak, a 2021–2027-es EU-s költségvetési források beáramlásának és a várhatóan felfutó állami beruházásoknak tulajdonítja. A járványügyi szakemberek szerint egyébként a második vírushullám hatása jelentősen tompítható a védekezési tanácsok megfogadásával, elsősorban a maszkok helyes viselésével.

Újabb intézkedések jönnek

A járványveszély továbbra is itt van, fékezi a gazdaságot, ezért újabb gazdaságvédelmi lépések kellenek, szeptemberben új ösztönzők indulhatnak – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióbeszédében már belengette az idei második gazdaságvédelmi akcióterv érkezését.