A cégek adóbefizetései 2014 és 2018 között visszafogottan, a lakosság jövedelemadóiból, de főleg a fogyasztási adóból származó költségvetési bevételek viszont jelentősen, 25–38 százalékkal nőttek – derül ki a Pénzügyminisztérium költségvetési adataiból. A vizsgált időszakban már csökkentek az adók:
elsősorban a munkát terhelő szociális hozzájárulási adó lett kisebb, de még így is több folyt be ebből a forrásból a társadalombiztosítási alapokba.
A költségvetés bevételein belül a fogyasztási adók aránya jelentősen emelkedett, de ez is volt a kormány célja.
A vállalkozások által fizetett adók a 2014-es 1308,4 milliárd forintról 9,3 százalékkal 1429,8 milliárd forintra emelkedtek, ez reálértéken 3-4 százalékos bevételnövekedés. A cégektől a legfontosabb elvonás a társasági adó, amelynek mértéke 10, illetve – az 500 millió forint árbevétel feletti – 19 százalékról egységesen 9 százalékra csökkent. Emiatt kismértékben csökkent az ebből származó adóbefizetések összege.
Más folyamatok zajlottak a szociális hozzájárulási adónál, amely a társadalombiztosítási alapok fő bevételét teszi ki: 2014-ben az alapok bevételei bő 5030 milliárd forintra rúgtak, tavaly már 5703 milliárdra, miközben a szocho mértéke 27 százalékról 19,5 százalékra csökkent, vagyis a jelentős adócsökkentés ellenére itt már érzékelhető növekedés történt. Közismert, hogy az elmúlt években kötött bérmegállapodások következtében nagy volt a bérkiáramlás, ennek eredménye a szochobevételek emelkedése is.
Míg 2014 előtt jellemzően céges különadókat vezetett be a kormány, az elmúlt négy évben ezeket részben vagy teljesen kivezette. Így a hitelintézeti járulék gyakorlatilag teljesen megszűnt, a pénzügyi szervezetek különadója pedig a 2014-es 148,5 milliárd forintról 2018-ra 53 milliárd forintra esett, ami 64 százalékos csökkenés. Eközben átalakultak a kisvállatati adók: az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) folyamatosan vesztett népszerűségéből, a kisvállalati adóból (kiva) és a kisadózók tételes adójából (kata) pedig egyre komolyabb bevételekhez jutott az állam.
A lakosság adóbefizetései a vizsgált időszakban 1753 milliárd forintról 2425 milliárd forintra emelkedtek, ez az időközben bekövetkezett bérkiáramlás eredménye, hiszen az adókulcs 15 százalékra csökkent. A fellendülő lakáspiacnak és az emelkedő ingatlanáraknak köszönhetően jelentősen nőttek az illetékbevételek is. E forrásból tavaly már 191 milliárd forinthoz jutott az állam, ami 5 év alatt 70 milliárd forintos növekedés.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.