Küszöbön a megállapodás a minimálbérről

A munkaadók a hivatalos, 3 százalékos ajánlatuk helyett egységesen elfogadnának 4 százalékot is a megállapodás érdekében

– mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után. Az érdekképviselet vezetője leszögezte, nincs új ajánlatuk, azonban a megállapodás rajtuk nem fog múlni.

Mint a Világgazdaság már beszámolt róla, a vállalkozók és a szakszervezetek decemberben annak ellenére nem tudtak megegyezni az idei minimálbér összegéről, hogy folyamatosan közeledtek az álláspontok. A gazdasági helyzet bizonytalansága miatt mindkét oldal abban bízott, hogy a kormány további adó- és járulékcsökkentésekkel támogatja a megegyezést, de erre nem került sor. Perlusz László úgy érzékelte, hogy

a munkavállalói oldal megosztott a kérdésben, van olyan szakszervezeti konföderáció, amely elfogadna egy 4 százalékos kompromisszumos mértéket.

Ezzel szemben Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunknak úgy reagált, hogy

továbbra is egységesek, és fenntartják a korábbi 5 százalékos javaslatukat, amelyet ha elfogadnának a munkaadók, az idén a minimálbér bruttó 169 ezer forintra, a garantált bérminimum 221 ezer forintra nőhetne.

A szakszervezeti vezető intenzívebb kormányzati beavatkozást sürgetett, ezért javasolták a kabinetnek az egészség- és nyugdíjpénztári megtakarítások kedvezményes adózásának visszavezetését, valamint a SZÉP-kártya-zsebek közötti átjárhatóság megteremtését.

Mészáros Melinda ez utóbbit azzal indokolta, hogy a vírushelyzetben nem lehetett igénybe venni a szálláshely-szolgáltatásokat, így ez a döntés nagy segítség lenne azoknak, akik e juttatásokból részesülnek.

Perlusz László ismertette, hogy a kormány álláspontja szerint a minimálbér-emelés nem lehet visszamenőleges hatályú, vagyis a megállapodás csak február 1-jétől lehet érvényes. Hangsúlyozta:

a munkaadók kötelezettséget vállaltak arra, hogy még a fél év vége előtt újra áttekintik a gazdasági helyzetet, és lehetőség szerint ismét előveszik a legalacsonyabb munkabér emelésének kérdését.

Szintén jelezte, hogy az állam nem mondott le a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről, de arra egyelőre nem tud kötelezettséget vállalni. A mostani kompromisszumos ajánlat úgy is értékelhető, hogy a munkáltatói oldal megelőlegezi a szociális hozzájárulási adó 1 százalékos csökkentését – emelte ki Perlusz László. A kormány továbbra is arra biztatja a feleket, hogy folytassák a kétoldalú egyeztetéseket a jövő heti VKF-ülés előtt.

A munkavállalók csaknem kétharmada béremeléssel kalkulál, 11 százaléka az emelés mértékétől teszi függővé a maradást – derült ki egy friss felmérésből. Az alkalmazottak fizetési várakozásait és munkahelyváltási hajlandóságát vizsgálta 2020. december 1–31. között a HR Portál. A válaszokból érezhető a koronavírus-válság hatása: tavaly a kitöltők 47 százalékának nem nőtt a fizetése, sőt ezen belül a 13,8 százalékuknak csökkent, 33,2 százalékuknak nem változott. Ötszázalékos vagy a feletti béremelkedésről alig minden harmadik válaszadó (30 százalék) számolt be. Az idei fizetési várakozásoknál óvatos optimizmus látszik: 30,8 százalék szerint nem változik a bére, 6,1 százalék szerint csökkenni fog. A többség (64 százalék) azonban béremeléssel kalkulál.