Készen állnak a magyar cégek a nyitásra

Az elmúlt év után mindenki lélegzet-visszafojtva várja az újraindítást. Mennyiben lesz más a magyar gazdaság, mint a járványt megelőzően volt?

Több jele is van annak, hogy átalakulóban van a magyar gazdaság, és azt se felejtsük el, hogy minden válság egyben lehetőség is. Ezt korábban a baloldali kormányok nem tudták kihasználni, emlékezzünk vissza például a 2008–2009-es összeomlásra, amikor az ország akkori vezetése az elsők között fordult hitelért az IMF-hez. Az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően – annak, hogy a járvány előtti hét évben az államháztartási hiány mindig 3 százalék alatt maradt, és az államadósság a 2010-es 80 százalék után 2020 elejére megközelítette a 65,5 százalékot, és mindez a külső adósság csökkenésével ment végbe – jó alapokkal rendelkeztünk, amikor ideért a koronavírus-járvány első hulláma. Mivel voltak tartalékaink, lett mozgásterünk is. A több mint 400 ezer munkahely megőrzéséhez hozzájáruló munkahelyvédelmi bértámogatások azonnali elindítása mellett arra ösztönöztük a vállalkozásokat, hogy a bizonytalanság ellenére is hajtsák végre a korábban tervezett beruházásaikat. Ennek köszönhető, hogy az EU-ban tavaly a második legmagasabb, 27,5 százalék volt a beruházási rátánk a GDP arányában. A tervezetten felül további ezermilliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre, amivel csaknem 2000 milliárd forint értékű olyan beruházás megvalósulásához járult hozzá az állam, amely a járvány nélkül egyébként nem vagy csak később valósult volna meg. Ha újranyit a világ, a magyar vállalkozások készen állnak majd a versenyre.

A kormány azt ígérte, amennyi munkahelyet a járvány elpusztít, annyit hoz létre. Hogy látják most, a pandémia harmadik hullámában a munkaerőpiaci folyamatokat?

Bár sokan kételkedtek benne, de a kormány azt a vállalását, amit a válság kezdetén tett, miszerint több munkahelyet hoz létre, mint amennyit a vírus elpusztít, tudta teljesíteni. A Magyarországon dolgozók száma, ha kicsivel is – nyolcszázzal –, de magasabb, mint egy éve. Ami csökkent, az a közfoglalkoztatottak, illetve a külföldön dolgozó magyarok száma. A munkaerőpiacon eközben megindult az átrendeződés: több mint harmincezerrel többen dolgoznak az IT-szektorban, de bővült a foglalkoztatás az oktatás, az építőipar és a tudományos tevékenységek területén is. Olyan tevékenységekről beszélhetünk, amelyek magasabb hozzáadott értéket tudnak előteremteni, így stabilabb foglalkoztatást és magasabb béreket biztosíthatnak a dolgozóknak.

A digitalizáció új helyzetet teremt a magyar munkaerőpiacon, így várhatóan több informatikusra lesz szükség. Mivel tudja támogatni ezt a folyamatot a kormány?

Tavaly májusban – Európában egyedülálló módon – nyolchetes, ingyenes informatikai képzést indítottunk, amelyet több mint negyvenezren elvégeztek, nyolcezren sikeres vizsgát tettek, és büszkeség számunkra, hogy ezren hamarosan programozóként végeznek. Jellemzően olyanok vettek részt ebben a képzésben, akiknek megszűnt a munkájuk a turizmus-vendéglátásban. Programozóként hozzávetőleg 30-35 százalékkal magasabb lesz a bérük.

Mivel tudják még a vállalkozásokat ösztönözni a jelenlegi helyzetben?

A beruházás- és bértámogatási programok mellett számos kedvezményes hitelprogram is elérhető. Az elmúlt egy évben mintegy 3000 milliárd forint értékű hitelt helyeztek ki a pénzintézetek. Ezek közül kiemelkednek a Széchenyi-kártya-program kedvezményes hiteltermékei és az MNB NHP Hajrá! programja, valamint a tízmillió forint újraindítási gyorskölcsön, amelyet csak három év után kell elkezdeni törleszteni. Most már annyi a lehetőség, hogy a legnagyobb segítség az, ha segítünk a vállalkozásoknak eligazodni közöttük. Éppen ezért megújítottuk a vállalkozói információs portált. Ami eddig három nap volt, az most három kattintás. Ha egy vállalkozó felmegy a Vali.hu-ra, és beírja a cége nevét – vagy egyszerűen kiválaszthatja egy legördülő menüből –, a következő kattintással megtalálja az összes róla nyilvánosan elérhető adatot, majd egy helyen az összes, számára elérhető államilag támogatott hitelt, pályázatot, hitelgaranciát és tőkeforrást, illetve képzési lehetőséget és megbízható szakértőket is. Az oldal folyamatosan bővül, éppen ezért érdemes rendszeresen látogatni.

A sikeres országok példája azt mutatja, hogy innovatív, a világpiacon is helytálló cégekkel lehet csak felzárkózni. Lesznek magyar sikertörténetek?

Két éve indítottuk el a Magyar multi programot, amellyel olyan kis- és közepes vállalkozásokat támogatunk, amelyekben benne van a nemzeti bajnokká válás lehetősége. A Nokia hetven éve gumicsizmák gyártásával kezdte, a Samsung pedig szárított hallal és fűszernövényekkel kereskedett. Ahhoz, hogy felneveljük a vállalkozásainkat, sok idő kell. Ha az elmúlt két évben támogatott mintegy félszáz vállalkozásból nyolc-tíz év múlva fel tudunk mutatni két-három regionális bajnokot, az már komoly sikernek számít. Persze az ambícióink ennél jóval nagyobbak, mert hisszük, hogy a vállalkozásokkal partnerségben jóval több sikertörténet is lehetséges.

A járvány első hullámában előbb a maszk és a kézfertőtlenítő, most pedig a vakcinabeszerzések problémája kérdőjelez meg fontos közgazdasági tételeket. Mi az elmúlt egy év tanulsága?

Az, hogy amit lehet, azt érdemes itthon gyártani. Talán Brüsszelben is most kezdik megérteni, hogy mit jelent a patrióta gazdaságpolitika, amit mi következetesen képviselünk tíz éve. Európának sokkal jobban kellene vigyáznia az értékeire, és arra az életminőségre, amit közösen felépítettünk. Az ezek védelmében hozott szigorúbb környezetvédelmi és munkavédelmi előírások az európai vállalkozásaink működését költségesebbé teszik globális versenytársainkhoz képest. A saját jólétünket számoljuk fel, ha beengedjük az Európán kívüli, környezetszennyező módon termelő, a munkavédelmi előírásokat be nem tartó vállalatok termékeit. A járvány szülte helyzet mozgásteret biztosított számunkra arra, hogy a patrióta céljainkat erőteljesebben érvényesítsük, hogy a védekezéshez szükséges eszközökből, kézfertőtlenítőkből, maszkokból, gumikesztyűkből és lélegeztetőgépekből is önellátóvá váljunk. A patriotizmusnak persze csak egy része az, hogy valamit itthon gyártunk, ennél még fontosabb, hogy itthon is fejlesszünk. Ebben is vannak eredményeink már, a NASA kutatói például 38 nap alatt fejlesztettek lélegeztetőgépet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársainak ez 21 nap alatt sikerült.

Bizonyos növekedési prognózisok szerint jövőre a 7 százalékos növekedés sem kizárt. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben kanyarban fogunk előzni?

Nem mernék számháborúba bocsátkozni, de a növekedés az idén meg fogja haladni a 4 százalékot, és jövőre is 4 és 6 százalék közötti GDP-bővülésre számítok. A legfontosabb azonban az, hogy mindenkinek legyen munkája, ehhez pedig az kell, hogy a vállalkozások fejlesszék a technológiájukat, és fordítsanak erőforrásokat a munkavállalóik képzésére. Csak így teremthetünk versenyképes munkahelyeket, a kormány támogatási programjai is ezt a célt szolgálják.

Magyarország az egy főre jutó fogyasztásban még le van maradva. Ez minek a következménye?

A magyar családokban és a vállalkozásokban még elevenen él a 2010 előtti időszak, amikor valósággal rájuk tukmálták a devizahiteleket. A kilábalás mindenkinek kínkeserves volt. Most viszont ott tartunk, hogy úgy tudunk napról napra, évről évre egyet előrelépni, úgy fogyasztunk többet, hogy azt a saját bérünkből, nyereségünkből, saját exportteljesítményünkből fedezzük. A 2010 előtti baloldali kormányzás mindig arról szólt, hogy a politikusaik tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takaró ért. Aztán megtanultuk, hogy nincs ingyenebéd. Nekünk a legfontosabb az, hogy Magyarország kiszámítható, biztonságos ország legyen, amelyben környezeti, gazdasági, pénzügyi és demog­ráfiai szempontból egyaránt kiemelt szerepe van a fenntarthatóságnak.