Költségvetés: 2015 a 2,5 százalék éve lesz

Az elemzői várakozásoknál, az IMF és még az MNB prognózisánál is nagyobb, évi átlagban 2,5 százalékos 2015-ös gazdasági növekedéssel számolt a jövő évi költségvetés tervezésekor a kormány – értesült a Világgazdaság. A becslés ugyanakkor nem feltétlenül árulkodik túlzott optimizmusról. A kabinet 2014-re hivatalosan már 3,1 százalékos bővülési ütemet vár (az MNB 3,3 és az IMF 2,8 százalékos jóslatával szemben), ami jóval nagyobb az eredetileg tervezett – és a konvergenciaprogramban is szereplő – 2,3 százalékos előrejelzésnél. A jövő évre várt 2,5 százalékos növekedés viszont nem változott.

Konzervatív tervezésre utal a visszafogottabb inflációs prognózis is. A tárcáknak megküldött tervezési paraméterekben 2,5 százalékos átlagos fogyasztói árnövekedést jeleztek előre, ami megegyezik a jegybank várakozásával. Vagyis: a nyugdíjak számításánál reálisabb inflációs előrejelzésből indulhatnak ki. Emiatt 2015-ben nem várható az ideihez vagy a tavalyihoz hasonló jelentős reálnyugdíj-növekedés. A 2013-as 5,2 százalékos, és az idei 2,4 százalékos emelés elvben a várt inflációval volt azonos, ám a rezsicsökkentés miatt az árak se emelkedtek, így a nyugdíjak reálértéke az elmúlt két évben 5,8 százalékkal nőtt.

A mostani inflációs becsléssel csak a reáléréküket örzik biztosan az idősek ellátásai. Mindez – a másik oldalról – óriási megtakarítást is hoz azonban. A nyugdíj az államháztartás legnagyobb kiadási tételét jelenti, az összes költés több mint 19 százalékát teszi ki ez a tétel. Ami annyit jelent, hogy egy százalékponttal kisebb emelés évi 30 milliárd forint spórolást jelent a büdzsében.

Erre azért is szükség lehet, mert a jövő évi költségvetést sok minden eleve meghatározza. Ilyen a hiánycél tartása: a kormány a konvergenciaprogramban tavasszal 2,8 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt. Ezt segíti, hogy az elszámolás változása (az ESA 2010-es bevezetése) miatt a nemzeti össztermék nominális értéke is nagyobb lesz, de így is szükség lehet a fegyelmezett gazdálkodásra. A kormányzat vállalta ugyanis, hogy több mint duplájára emeli a hadügyi kiadásokat: Nato-tagként már a nemzeti össztermék 2 százalékát kell erre a célra fordítani tíz éven belül (jelenleg 0,75 százalékos az arány). Ez összesen több mint 200 milliárd forintos kiadási többletet jelent, ám a jövőre szükséges emelést a kabinet egy huszárvágással megoldotta.

A Világgazdaság úgy tudja: a pápai katonai reptér fejlesztése kiemelt feladat lehet jövőre, amit hadügyi költésnek lehet elszámolni a Nato felé. Ugyanakkor – mint arról beszámoltunk – a repteret megnyitnák a civil forgalom előtt is, és egy logisztikai bázis létrehozásával biztosítanák a beruházás megtérülését.

Az is egyre biztosabbnak látszik, hogy a költségvetésben – amelyet az előzetes terveknek megfelelően tegnap a Költségvetési Tanácsnak benyújtottak, és a jövő héten terjesztenek az Országgyűlés elé – nem lehet nagy változásokra számítani. Emelkedő reálbérek, kiszámíthatóság, csökkenő adósság és növekedés – kormányzati forrásaink így jellemezték a jövő évi, a hivatalos nyilatkozatokban a „bankok elszámoltatásának költségvetése”-ként aposztrofált dokumentumot. Az elszámoltatáshoz valószínűleg kevés dolog kapcsolódik majd közvetlenül (hacsak nem egy pénzintézeteknek adott, ehhez köthető leírás a bankadóból). Valószínű, hogy kimarad a nagy ellátórendszerek gyors átalakítása is. Erre utal, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap az Országgyűlésben azt mondta: nem lesznek megszorítások sem idén, sem jövőre. Ez annyit jelent, hogy nem csökken semmilyen szociális támogatás értéke – ám arról sincs feltétlenül szó, hogy növekedne. Példa a közlekedési támogatások alakulása, ezek értékét az idei szinten fagyasztják be.

A bürokráciacsökkentés maradt még cél, ám ezzel kapcsolatban is egyre óvatosabbá vált a kormány: most már nem feltétlenül van szó az összes háttérintézmény kötelező beolvasztásáról, bár korábban ezt tervezték. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke mindenesetre a közszolgálati rádióban már az újonnan létrejött struktúra ésszerűsítéséről beszélt, megemlítve persze, hogy az állami működésre fordított kiadások arányát csökkenteni kellene.

Ettől függetlenül, értesüléseink szerint arra lesz pénz, hogy a kórházak már év közben hozzájussanak ahhoz az egyébként mindig év végén, konszolidációként juttatott többletbevételhez, amely hozzásegíti őket lejárt számláik rendezéséhez. Ez pedig azért nagyon fontos, mert csak a lejárt tartozások késedelmi kamata évi 6–8 milliárd forintot tesz ki.

Zombor Gábor jelezte: a háziorvosok többletfeladatainak ellátására tízmilliárd forinttal több pénz jut jövőre, elsősorban annak érdekében, hogy hogy magasabb szintű ellátást biztosítsanak a háziorvosok, amihez szorosan kapcsolódnak majd a népegészségügyi feladatok. Ez lapunk információi szerint azt jelenti, hogy az eddigi kampányszűrések helyett a háziorvosok, pontosabban a náluk foglalkoztatott segéd-egészségőrök, egészségfejlesztési szakemberek rendszerszeresen szűrik majd a leggyakoribb betegségekre a lakosságot. Ezzel munkahelyek is létesülhetnének, mégpedig úgy, hogy a háziorvosi szolgálatok, mint mikrovállalkozások uniós forrásból kaphatnának támogatást erre.

A tízmilliárdos többletjuttatással azonban a háziorvosi szolgálatok nincsenek kint a vízből, különösen, hogy ez az összeggel nem csak a háziorvoslást, hanem a teljes alapellátást támogatnák, amibe beletartozik a háziorvosi ügyelet, a gyermek-háziorvosi és az az iskola-egészségügyi szolgálat is.

Ettől függetlenül, értesüléseink szerint arra lesz pénz, hogy a kórházak már év közben hozzájussanak ahhoz az egyébként mindig év végén, konszolidációként juttatott többletbevételhez, amely hozzásegíti őket lejárt számláik rendezéséhez. Ez pedig azért nagyon fontos, mert csak a lejárt tartozások késedelmi kamata évi 6–8 milliárd forintot tesz ki.

Zombor Gábor jelezte: a háziorvosok többletfeladatainak ellátására tízmilliárd forinttal több pénz jut jövőre, elsősorban annak érdekében, hogy hogy magasabb szintű ellátást biztosítsanak a háziorvosok, amihez szorosan kapcsolódnak majd a népegészségügyi feladatok. Ez lapunk információi szerint azt jelenti, hogy az eddigi kampányszűrések helyett a háziorvosok, pontosabban a náluk foglalkoztatott segéd-egészségőrök, egészségfejlesztési szakemberek rendszerszeresen szűrik majd a leggyakoribb betegségekre a lakosságot. Ezzel munkahelyek is létesülhetnének, mégpedig úgy, hogy a háziorvosi szolgálatok, mint mikrovállalkozások uniós forrásból kaphatnának támogatást erre.

A tízmilliárdos többletjuttatással azonban a háziorvosi szolgálatok nincsenek kint a vízből, különösen, hogy ez az összeggel nem csak a háziorvoslást, hanem a teljes alapellátást támogatnák, amibe beletartozik a háziorvosi ügyelet, a gyermek-háziorvosi és az az iskola-egészségügyi szolgálat is. -->