Az építőipar első negyedéves, 47 százalékos növekedéséből kiindulva bőven 20 százalék felett gyarapodhattak a beruházások, de a 30 százalék sincs kizárva – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A beruházási ráta 28-30 százalék körüli szintre ugorhatott,
a fejlesztésekhez elsősorban az üzleti és a lakossági szektor járulhatott hozzá, az állami szférában a magas bázis miatt enyhe mérséklődés mutatkozhatott. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője óvatosabban fogalmazott, szerinte összességében 8-10 százalék körüli lehetett a beruházások növekedése a tavalyi bázishoz képest, amihez mindhárom szektor hozzájárulhatott. A beruházási ráta 25 százalék környékére kúszhatott fel. Ezzel a beruházások a lakossági fogyasztás után a legerősebben húzhatták a GDP-növekedést.
A hitelpiac mindhárom szektorban kulcsszerepet játszhatott a beruházások növekedésében – mondta Németh Dávid. A vállalati fejlesztéseket a munkaerőhiány kényszeríthette ki, ám a kapacitásbővítés is jellemző volt, a cégek elsősorban gépvásárlásokkal jelenhettek meg a fejlesztéseknél. Az állami szektor tavalyi jó szereplése folytatódhatott, főleg az útfejlesztések támogathatták a közszféra beruházásait. Mivel az uniós forrásoknál elszámolási vita van, így több beruházás is költségvetési forrásból valósulhatott meg. A lakosságnál a lakásépítések, -felújítások adják a tömeget, amit a válság előtti szintű hitelkihelyezés támogat. A szakértő a készleten ragadt termékeknél lát esetleges problémát, kérdéses, hogy mennyire teltek meg az autógyárak raktárai.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.